Az olajhasználat jelentősen visszaesett: rövid idő alatt 30 százalékos csökkenésnek lehettünk szemtanúi. „Még a legutóbbi válság alatt is csak 3 millió hordóval csökkent a felhasználás, most 100 millióhoz képest 29 millió hordóval esett vissza az olajkereslet” – mondja Pletser Tamás, az Erste csoport regionális olaj- és gázelemzője, akit arról kérdeztünk, a mostani helyzetben elérkezett-e az idő egy zöld fordulatra a világ energiafelhasználásában.

A szakértő szerint a fosszilisek jövője szempontjából fontos, milyen gyorsan és milyen alakban áll majd vissza a gazdaság – vagyis a bezuhanást gyors visszapattanás követi-e (V-alak) vagy egy elhúzódó mélyponttal kell-e számolni (U-alak).

Példaként tekinthetünk mindenesetre Kínára.

Az újrainduló ázsiai nagyhatalom nagyvárosaiban a dízel- és a benzinfogyasztás már visszaállt a korábbi szintre, miután egyre többen ülnek autóba: „Ez a fogyasztás növekedése felé mutat, ugyanúgy, ahogyan az egyszer használatos csomagolások iránti extra kereslet” – magyarázza. A műanyagok alapanyagát ugyanis szintén a kőolaj adja. A szakértő kiemeli azt is, hogy a nemzetközi elemzések szerint is két éven belül visszaállhat a kőolaj-kereslet és további felívelő pályát jósolnak: „A fosszilisekhez vagyunk kötve, enélkül nem létezne a modern gazdaság. Szükség van ezekre a cement-, az acél- és a műtrágyagyártáshoz is. Ezeken a területeken pedig egyelőre nincs még alternatíva” – jegyzi meg.

Pletser Tamás szerint felemás most a kép, és úgy látja, lassítja a megújulóenergia-források forradalmát az, hogy kevés pénzt fordítanak technológiai alapkutatásokra. „A keresletkorlátozás helyett olyan technológiára lenne szükség, amelyik kielégíti az energiaigényünket és a környezetnek is jó. Bár sok fejlesztés zajlik a megújulók terén, egyelőre több területen még nem történt áttörés, és a világ nagy része még mindig a fosszilis tüzelőanyagoktól függ” – mondja. Úgy látja, nagyon messze vagyunk még a 100 százalékos átállástól.

A szén-dioxid-adót azonban támogatja.

A fosszilissel az a gond, hogy olcsó és hatékony, ez pedig pazarláshoz vezet. Nézzük meg a repülést: egyszerűen nem normális évente 200 millió embert reptetni.

Inkább emelni kellene a fosszilis tüzelőanyagok és az olaj árát, hogy racionálisabb legyen a fogyasztása” – hangsúlyozza.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója szerint a koronavírus-járvány nem feltétlenül hoz fordulópontot a fosszilisek jövője szempontjából. „A mostani áringadozás nem játszik akkora szerepet, az energetikában hosszú távban gondolkodnak” – emeli ki. Három fő piacként említi a villamosenergia-, a hő- és a közlekedési piacot: míg a közlekedésre és az üzemanyagok árára valóban hat az olaj árának rekordmértékű csökkenése, a többire nem olyan jelentősen. „Esett a gáz ára is, mert enyhe volt a tél és sok vállalat visszafogta a teljesítményét, viszont a szén-dioxidé is: a szennyező cégeknek a kibocsátásért fizetniük kell, de most kevesebbet. Ez pedig a megújulók versenyképességét rontja jelenleg” – teszi hozzá. Úgy véli, hogy hosszú távon nem érinti hátrányosan egyik szempont sem azt, hogy egyre jobban elterjedjenek a megújuló energiaforrások: „A szén használata csökken, a megújulóké nő, ez a tendencia. Csak az a kérdés, hogy ez elég gyorsan történik-e majd meg” – jegyzi meg.

Míg a nap- és a szélenergia nem tud egyenletes teljesítményt nyújtani, a földgáz lesz az, amelyik kiegyenlíti majd ezeket, ezért a 2030-40-es időszakban a földgáznak még jelentős szerepet jósol a szakértő. „A nagyvállalatok még nem most fogják átalakítani az energetikai portfóliójukat. Legfeljebb az elkövetkező 2-3 évben indítanak majd el változásokat” – véli. Emellett az is fontos szempont, hogy a különböző országok nagyon különböző mértékben függnek az energiaforrásoktól: „Ahol a gazdaságban is fontos szerepet játszanak a fosszilis tüzelőanyagok és sokakat foglalkoztat az iparág, ott nem megy olyan könnyen egy váltás” – magyarázza.

A koronavírus-járvány azonban több szempontból is erősíti szerinte azt, ahogyan a megújuló energiaforrásokra tekintünk. Az egyik ilyen szempont az az energiabiztonság: „A naperőművek felügyelet nélkül, válságban is termelnek. Magas a megbízhatóságuk, ember nélkül is működnek. Ha termelnek, akkor termelnek” – emeli ki. Az Alteo vezérigazgatója szerint az emberekben viszont felerősödhet, hogy a megújulókat támogassák a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben: „A fenntarthatóság szempontjából az is fontos, hogy most, hogy leállt a világ, megtapasztalják a tisztább környezetet, hogy látják a hegyeket.

Ha valami elromlik, azt súlyosabban éljük meg: ha majd újra nem látunk el a szomszéd utcáig, azt sokkal erősebb változásnak érezzük majd.

A koronavírus-járvány nagy vesztese az energiahordozók közül leginkább a szén – mondja Győri Kata, az Energiaklub szakértője és projektvezetője. „Amellett, hogy az energiafogyasztás csökken, az egész energiamix is átalakult: míg a tradicionális energiahordozók, mint a szén, gáz és atomenergia iránti kereslet visszaesett, a megújulók tarolnak” – mutat rá a szakértő. „A zöldenergia alapú termelés az egyetlen, ami iránt növekvő kereslet mutatkozik most is: összesen 1,5 százalékkal nőtt az első negyedévben a megújulók iránti igény, az ezen alapuló áramtermelés pedig 3 százalékos ugrást mutat. Ez részben a telepített erőművek kapacitásbővülésének, emellett pedig az megújulók villamosenergia-átviteli rendszerben élvezett prioritásának és alacsony működési költségének köszönhető” – teszi hozzá. A globális trendek alapján is azt a következtetést vonhatjuk, le, hogy a megújuló energiaforrások a járvánnyal szemben is ellenállóbbak, míg a fosszilis energiaforrások a hirtelen megváltozott energiafogyasztási trendekhez kevésbé tudtak alkalmazkodni.

Bár rövid távon örülhetünk a tisztább levegőnek, a legnagyobb kérdés Győri Kata szerint az lesz, hogy a gazdaság újjáéledésével visszatérünk-e a „normál kerékvágásba”, vagy az alacsonyabb energiafogyasztással és a csökkenő energiaigény tisztább energiatermeléssel való kielégítésével képesek leszünk tovább vinni és fejleszteni a járvány alatt is átalakuló energiaszektort. „Ehhez kétségkívül elengedhetetlen, hogy az gazdaságok újraindítását olyan beruházásokkal kezdjék el, melyek tovább növelik a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés kapacitását és energiahatékonysági intézkedéseket irányoznak elő, ezzel egy rugalmasabb és zöldebb infrastruktúrát kialakítva az energiaszektorban” – emeli ki az Energiaklub szakértője.

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében íródott.