Azt mondja Andy Vajna, hogy ha a filmes pénzekre is ráteszi a mancsát a Mumus bácsi, akkor ő feláll és hazamegy. Akkor rá itt nincs szükség. Nem mintha eddig bizonyította volna, hogy van. Andy Vajna ugyebár a miniszterelnök személyes delegáltja, azért van a helyén, mert Orbán Viktor úgy hallotta, hogy ért a mozihoz, a Terminátort még fel is tudja fogni. Aztán addig tartott a vezéri bölcsesség, hogy filmes is, lojális is, tehát bízzuk rá az egész filmgyártást tokkal-vonóval.

Mint az efféle, Orbán Viktor egyre inkább lemeztelenedő korlátoltságát tükröző döntések, ez sem bizonyult annyira jó ötletnek, mint amennyire egyszerűnek tűnt odalökni egy alkirálynak a teljes területet. Vajna tehetsége és látóköre ehhez nem elég. Vannak üzleti tapasztalatai, bizonyára észreveszi a siker lehetőségét időnként, de a film világa tágasabb, mint az övé. Viszont ha kizárólagosan uralja, akkor a világ kénytelen hozzá idomulni és összezsugorodni.

A válságnak nehezen tagadható jele a filmszemle elmaradása. Előfordultak már szegényes szemlék, de mégis volt valami termés, amit aztán meg lehetett beszélni, továbbgondolni, vagy akár legyalázni a sárba, és ezzel is működtetni az evolúciót, hogy jövőre jobb legyen. A nulla darab film, az bizony kudarc. Főleg akkor, ha ebbe egyébként belefolytak a milliárdok, csak output nem született, holott Vajna számszerűen minimum tíz játékfilmet ígért az elmúlt két évre.

Mármost a totális csőd nem feltétlenül vezet elbocsátáshoz a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, erre Hoffmann Rózsától Matolcsy Györgyön át Kerényi Imréig számtalan példa van. A pozíció csak akkor van veszélyben, ha fellép egy altrón-követelő.

Deep Throat

Olyan viszont akadni fog. Vajna a saját példájából tudhatja, hogy országunk fő szervező ereje a miniszterelnök bizalma. És látszik rajta, érzi, ezen kívül más nem tartja őt a helyén, hogy nem lenne mire hivatkoznia, ha ezt a bizalmat elveszítené. Talán irigyen gondol Alföldi Róbertre, a telt házakra és az elismerésre, amiért nemcsak kellemetlen őt elmozdítani, de feladja a leckét az utódnak is.

Évi nulla filmet viszont bárki tud gyártani. Fekete György is. Viszont az sokkal konzervatívabb és nemzetibb nulla lesz.

Vajna nemcsak ezt tudja, hanem azt is, hogy az ő helyzete tulajdonképpen kivételezett. Hiszen ha a képzőművészetre, irodalomra, építészetre és mind az egész művészetre ráülhetett a kultúrpompom, akkor semmi sem indokolja, hogy a filmnek külön intézményrendszere legyen. Ahhoz is pont ugyanannyira ért Fekete György, mint a többihez!

A helyzet megkérdőjelezi a vezéri következetességet is. Ha a filmhez Andy Vajna kell, ez a nézettségen meg közönségsikeren vacilláló kimustrált menedzser, akkor vajon nem komplett hülye a miniszterelnök, amikor minden egyebet viszont odadob egy futóbolondnak? Ellenben ha kérlelhetetlen kereszténykonzervatív cenzúra szükségeltetik a bomlasztó művészet kordában tartásához, akkor nem hazaárulás-e egy mammonhívő, élveteg, magyarul törve beszélő, idegenszerű kozmopolitára bízni a magyar film ügyét? A filmesek miért kapnak felmentést az egyértelmű nemzeti elkötelezettség alól?

Egy ablak mind felett

Most úgy tűnhet a vazallusoknak, hogy jó úton halad az új osztály kiépítése. Hogy tuti a helyük ebben a kellemesen húgymeleg, könnyen átlátható mikroklímában, ahol a nemzetközi és még a hazai versenyt is ki lehet kerülni a jól irányzott nyalással. Tévednek.

Ahol egyetlen ember szeszélyei döntenek, ott nála senki semmihez nem érthet jobban. Aki szolgálni szegődik, az abban a pillanatban lemondhat a nagy műről: nemhogy ő nem fogja létrehozni, de az lesz a dolga, hogy megakadályozza a megszületését. Ez tényleg egyablakos rendszer, de a kikönyökölt előnyök itt sem tartanak örökké. Van verseny, csak beteges. Kurvából mindig jön egy ügyesebb; a lojalitásnak nincs határa.

Amikor már minden helyi csúcsra felszopta magát a leghűségesebb sarlatán, amikor éppen megpihenhetnének, mert tönkretették vagy kizavarták az országból a tehetségesebbeket, amikor kivágtak minden fát és megmérgeztek minden folyót, akkor jönnek rá, hogy Orbán Viktort nem lehet megenni. És egy szép napon éppen a kontraszelektált nyaloncok ostobasága fogja megbuktatni az egészet.

Elegánsabb lenne időben felállni és hazamenni.