Fehéroroszországban választással indult az év: a vasárnap esti exit poll eredmények szerint az 1994 óta hatalomban lévő Aljakszandr Lukasenka nyert a voksok 87,6 százalékával, és így hetedik ötéves mandátumát szerezhette meg.

A londoni külügyminisztérium hétfői nyilatkozata szerint ugyanakkor az  általa elcsaltnak nevezett fehéroroszországi elnökválasztás nem felelt meg a nemzetközi normáknak, mivel Lukasenka brutális erőszakkal hallgattatta el a hazai kritikus hangokat. David Lammy brit külügyminiszter hozzátette, hogy a világ már alaposan hozzászokhatott Lukasenka cinikus módon meghonosított látszatdemokráciájához, amely valójában durva erőszakkal tiporja el a civil társadalmat és az ellenzéket azért, hogy az államfő hatalmát erősítse.

A nyilatkozatban szó esik arról is, hogy jelenleg több mint 1250 politikai fogoly van börtönben az országban az emigrációban működő Vjaszna fehérorosz civil szervezet adatai szerint. A foglyok között civil társadalmi szervezetek képviselői, emberi jogi és ellenzéki aktivisták, újságírók, vallási és szakszervezeti vezetők vannak, és sokat közülük megdöbbentő körülmények közepette, orvosi ellátás nélkül, elszigeteltségben tartanak fogva.

A brit kormány mindezek alapján szankciókat léptetett érvénybe, amelyek értelmében mostantól tilos a brit vállalati szektor számára mindenféle együttműködés a fehéroroszországi hadiipar három fő vállalatával. Ezek egyike radarberendezések fejlesztésével és gyártásával, a másik lőszergyártással, a harmadik személyzet nélküli helikopterek tervezésével és előállításával foglalkozik.

A szankciók kilenc fehérorosz illetékesre is kiterjednek. Köztük van Igor Karpenko, a fehérorosz választási bizottság elnöke, Andrej Ananyenko, a fehérorosz állambiztonsági szolgálat parancsnoka és helyettese, Mihail Bedunkevics, valamint hat büntetésvégrehajtási intézmény vezetője.

A brit, ausztrál és a kanadai kormányok hétfőn közös nyilatkozatban ítélték el a fehéroroszországi elnökválasztás körülményeit. Az Európai Unió is adott volna ki közös elutasító nyilatkozatot, de a magyar képviselők ezt megakadályozták.

Nem Magyarország volt az egyetlen, ami megtagadta, hogy a 27 uniós ország nevében aláírja a fehéroroszországi „nem demokratikus elnökválasztásokra” utaló nyilatkozattervezetet, Szlovákia is ellenkezett, igaz, a szomszédos ország képviselői később meggondolták magukat.