Világ Balogh István 2024. november. 19. 14:03

A brutalitás 24 ezer órája – Oroszország megmutatta igazi arcát a világnak

Ezer nap háború – 24 ezer óra, vagy majdnem másfél millió perc. „A háború Ukrajnában zajlik, de elég közel bármely európai országhoz, és üzenet azoknak, akik a háborús fáradságra hivatkoznak, hogy a háború még mindig tart.” Vendégcikk Balogh Istvántól, Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivőjétől.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

A 2008-as georgiai háború, a Krím 2014-es megszállása és a közel nyolc éven át tartó folyamatos donbászi konfliktus után Oroszország 2021 őszén masszív haderő-összevonásba kezdett az ukrán határ mentén, saját területén és Belarusz felől is. Ezer napja, 2022. február 24-én pedig megindította a teljes körű inváziót Ukrajna ellen. Az előzmények ismeretében nem kellett volna meglepetésként érnie bennünket, sokunk számára mégis az volt. 

A harcok intenzitása és a brutalitás azóta is megdöbbentő. Az orosz-ukrán háború immár hosszabb és véresebb, mint az elmúlt 200 év összes államközi háborúinak 90 százaléka.

A történelemben nincs olyan, hogy „ha”, ezért nem kezdem úgy én sem, hogy „mi lett volna ha”, mert a történelem akaratunk és szándékaink ellenére kitörölhetetlenül közbeszólt. 2022. február 24-én hajnali ötkor Oroszország saját területéről és Belarusz területéről teljes haderejével betört Ukrajnába, mérhetetlen szenvedést okozva Ukrajnának, az ukrajnai embereknek, de nem hagyta érintetlenül Európát, sőt a világot sem.

Lakóépület az ukrán főváros Kijev egyik külvárosában, a Koshytsa utcában 2022. február 25-én.
AFP/Genya Savilov

Új időszámítás vette kezdetét azzal, hogy Európában a két világháborúhoz mérhető hagyományos háború robbant ki egy olyan korban, amikor azt hittük, hogy a hagyományos háborúk kora már rég mögöttünk van. Oroszország megtámadott minket csak azért, mert a világ legnagyobb területű és másfél százmilliós lakosságú országa nem tud megbékélni azzal, hogy van egy Ukrajna nevű ország, nem szereti a szabadságszerető szellemünket, nem szereti, hogy egy szuverén népnek jogában áll eldönteni, hogy a vad Kelettel vagy Európával kíván együtt élni. Hogy a totalitárius elnyomást vagy a szabad és szuverén döntésen alapuló demokráciát választja. 

Oroszország háborúja Ukrajna ellen nemcsak a közvetlen fronton való harcokat jelenti, hanem civilek millióinak életét tette pokollá a megszállt területeken és a frontvonaltól távol eső országrészekben is. Az orosz hadsereg megölt, megerőszakolt, megkínzott, erőszakkal az általa megszállt területekre vagy Oroszországba deportált civileket. Több mint 14 millió ukrán volt kénytelen elhagyni otthonát, a menekülteknek körülbelül a fele pedig külföldön talált ideiglenesen menedéket.

Legalább 20 ezer gyermekről tudunk név szerint, akiket Oroszország deportált, több mint ötszázat megöltek, kétezer gyermek van eltüntté nyilvánítva.

Ukrajna emberek, épületek, hagyományok, kultúra, sok minden más, közte unikális természeti környezet is. A háború súlyos negatív következményei közé tartozik a talaj-, a levegő- és vízszennyezés, az erdőtüzek, a dnyeperi gát felrobbantása, a természetvédelmi területek károsodása és az ökoszisztémák pusztulása. Veszélyes vegyi anyagokkal mérgezi meg a földjeinket, és csökkenti a biológiai sokféleséget. Oroszország nemcsak a lakóházakat, az embereket kiszolgáló infrastruktúrát, beleértve iskolákat, egészségügyi létesítményeket, közösségi tereket pusztítja, hanem a kulturális örökséget sem kíméli.

Helyi lakosok egy út közepén heverő holttest mellett mennek el, miközben 2022. március 10-én evakuálják a Kijevtől északra fekvő Irpin városát.
AFP/Aris Messinis

A háború továbbra is befolyásolja Európa politikai helyzetét, és veszélyezteti annak stabilitását. Ukrajna számára a háború igazságos lezárása, a fenntartható béke biztosítéka szuverén területének, azaz az 1991-es határok helyreállítása; az ország újjáépítése az elmélyülő nyugati integráció jegyében; és Oroszország felelősségre vonása az elkövetett háborús bűnökért. A fenntartható béke biztosítása és a jövőbeni konfliktusok megelőzése nemcsak általános cél, hanem kell ahhoz, hogy emberek maradjunk, és hogy élhető kontinenst hagyjunk a gyermekeinkre.

Amint azt Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke számtalanszor kifejtette, a békéhez erő kell. „A béke az erőn keresztül” koncepciója már bebizonyította realitását és hatékonyságát. Nem lehet igazságos békét elérni kereskedelemmel, tárgyalásokkal, területek feladásával vagy semlegességi státusszal. Ezért nincs alternatívája az erős Európának, az egységes Európának. Ukrajna nem az orosz szavak, hanem az orosz fegyverek ellen védekezik, ezért fegyverekre van szükségünk.

Csak az erő, a fegyverek, a nyomásgyakorlás tudja megfékezni Oroszországot birodalmi ambíciói feltámasztásában. 

Ukrajna kiépített egy világos diplomáciai utat, amely képes nyomást gyakorolni Oroszországra az igazságos békére érdekében. Ez VolodimirZelenszkij által javasolt Békeformula és a hozzá kapcsolódó Győzelmi terv. A terv célja, hogy Ukrajna elég erős legyen ahhoz, hogy a háború mielőbb véget érjen, meghatározza Ukrajna jövőbeli szerepét Európa biztonsági architektúrájában, az európai integráció visszafordíthatatlanságát Ukrajna számára, hogy bizonyítsa, a demokráciának nincs alternatívája. Putyinnak látnia kell, hogy geopolitikai számításai kudarcot vallanak.

Rombolás nyomai Hostomelben, Kijev közelében 2023. március 5-én.
Túry Gergely

Ukrajna hálás minden partnere támogatásáért, és megvizsgál minden konstruktív javaslatot az igazságos béke elérése érdekében országunk számára. De Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mi legyen, és mi ne legyen napirenden a háború befejezése érdekében. Ez a háború Ukrajna területén zajlik, ukrán állampolgárok áldozzák nap mint nap életüket az igazságos béke érdekében. 

November 7-én, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját követő budapesti sajtótájékoztatóján Ukrajna elnöke kifejtette, hogy ma felelőtlenség tűzszüneti kezdeményezéseket javasolni anélkül, hogy Ukrajna valódi, hatékony garanciákat kapna biztonságának garantálására. A tűzszüneti retorika veszélyes, ha nincsenek garanciák a biztonságra. Egy ilyen tűzszünet csak Ukrajna megszállásának folytatását készíti elő. Látható, hogy az 1994-es budapesti memorandumhoz hasonló deklarációk nem működnek.  A valódi biztonság garanciája csak Ukrajna NATO-tagsága lehet. Ukrajna legjobbjai áldozták ezért életüket, és ez biztosítja a szabad és demokratikus Európa biztonságát is.

Itt van Zelenszkij lekevert budapesti beszéde: „Európa Kim Dzsong Un kegyeit fogja keresni?”

„Együtt megállíthatjuk Oroszország háborúját, és válaszolhatunk új kihívásokra is” – mondta az ukrán elnök a Puskás Arénában, aki szerint Budapest emlékszik a szovjet bombákra. Zelenszkij beszédét lekeverte a közmédia, de az X-en közzétette, amit mondott.

Az egész világ láthatta az oroszok által elkövetett atrocitásokat: kivégzési listák, megkínzott emberek, elrabolt gyerekek, lerombolt házak, kórházak, iskolák, óvodák és sportcsarnokok, fosztogatás, terror és népirtás. Oroszország megmutatta a világnak az igazi arcát. A teljes körű invázió megmutatta, hogy ki kicsoda. Ez a háború megmutatja az emberek igazi természetét. A háború a legnehezebb és legszörnyűbb dolog, ami egy állammal és a benne élő emberekkel történhet. Nincs borzalmasabb a háborúnál, mert a háború halált, könnyeket, megnyomorított és megcsonkított emberi életeket jelent. A háború Ukrajnában zajlik, de elég közel bármely európai országhoz, és üzenet azoknak, akik a háborús fáradságra hivatkoznak, hogy a háború még mindig tart. Nap mint nap szembe kell ezzel néznünk, hogy leküzdhessük, amivel ez a háború próbára tesz minket. 

Ukrán mentők dolgoznak egy rakétatámadás helyszínén Odesában 2024. november 18-án.
AFP/Ukrainian Emergency Service

Nincs más út, csak az ellenállás és Ukrajna győzelme egy igazságos és tartós béke érdekében, a jövőért, a gyermekeink jövőjéért, nincs más lehetőség, mint hogy mindannyian azon dolgozzunk, hogy visszaálljon a béke az egyesült demokratikus szabad és civilizált Európában. 

Dicsőség Ukrajnának. Dicsőség mindannyiunk közös Európájának.

A szerző Ukrajna magyarországi ideiglenes ügyvivője.

Nyitóképünkön Ukrán katonák 2024. november 16-án a donyecki régióban, Konsztantyinópil városában elhaladtak egy lövöldözés következtében megsemmisült ház mellett. Fotó: AFP/Florent Vergnes

Hirdetés
Kult Kovács Bálint 2024. december. 27. 20:00

„Nem hívtak el a castingra, úgyhogy azt mondtam, nem lesz műtét”

Hogy Major Erik generációja egyik legjobb színésze, az is jelzi, hogy háromszor is jelölték a legígéretesebb pályakezdő díjára, és idén meg is nyerte a Színházi Kritikusok Céhe elismerését. A Radnóti Színház színészével bűnöző édesapja örökségéről, szeretetlenségről és arról is beszélgettünk, miért érezte úgy, visszaadhatja élete egyik legfontosabb főszerepét.