Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Észak-Korea vélhetően nem száll be hivatalosan az orosz-ukrán háborúba, de minden jel arra utal, hogy Kim Dzsongun az ország történetében először tényleg katonákkal segíti szövetségesét. Több mint tízezer észak-koreai katonát vethetnek be Ukrajnában, ami nem tűnik soknak, de mégis nagy segítség lehet Vlagyimir Putyin számára.
Az Egyesült Államok, Ukrajna és Dél-Korea is azt állítja titkosszolgálati forrásaikra hivatkozva, hogy Észak-Korea katonákat küldött kiképzésre Oroszországba azzal a céllal, hogy majd Ukrajnában vessék be őket.
Szerdán a Fehér Ház közölte, hogy 3 ezer észak-koreai katonának kezdődött el a kiképzése a kelet-oroszországi Vlagyivosztokban, ahova hajón érkeztek meg. Washington szerint „a kiképzés után ezek a katonák Nyugat-Oroszországba utazhatnak, majd az ukrán hadsereg ellen harcolhatnak”. Lloyd Austin védelmi miniszter azt mondta, hogy bizonyítékokkal is rendelkeznek a kiképzésről.
A dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat azt közölte a CNN szerint, hogy Észak-Korea 1500 katonát, köztük a különleges erők harcosait dobta át Oroszországba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is arról beszélt – így a múlt heti NATO-csúcson is –, hogy 10 ezer észak-koreai katonáról, illetve műszaki csapatokról van információjuk, akiket majd Ukrajnában vetnének be. Később az államfő már két dandár erőt említett, ami 12 ezer embert jelenthet. Zelenszkij szerint Ukrajna észak-koreai „tiszteket és műszaki személyzetet látott az ideiglenesen megszállt területeken”, és úgy véli, hogy Oroszország „egy csapatot készít elő” arra, hogy benyomuljon Ukrajnába.
A phenjani csapatküldésről szóló híreket erősíti, hogy a katonákat lefilmezték, amint egyenruhát és felszerelést kapnak egy orosz távol-keleti gyakorlótéren. Egy másik videó arról készült, ahogy csapatok érkeznek a szergejevkai kiképzőtérre, közel Oroszország és Kína határához. A Maxar Technologies műholdfelvételeket készített a területről, ahol frissen ásott lövészárkokat és újonnan épített akadályokat fedeztek fel, amelyek az elmúlt hetekben készültek.
Ukrán és dél-koreai források szerint Moszkva tagadni próbálja majd az észak-koreai segítségnyújtást, ezért az orosz Távol-Keleten élő kis nemzetek tagjainak nevére szóló dokumentumokkal látja el a katonákat.
Észak-Korea ugyanakkor pénteken már nem is igazán köntörfalazott.
Amennyiben valóban lenne olyan dolog, amiről a világ sajtója cikkezik, akkor úgy vélem, az összhangban volna a nemzetközi jog előírásaival, noha nyilvánvalóan lesznek olyan erők, amelyek ezt illegálisnak próbálják feltüntetni
– jelentette ki angol nyelvű közleményében Kim Dzsongju észak-koreai külügyminiszter-helyettes, anélkül, hogy megerősítette volna, hogy országa katonákat küldene Oroszország támogatására Ukrajna ellen.
Egybecsengő források szerint azonban az 1,2 milliós hadsereget fegyverben tartó Észak-Korea most először hagyta jóvá katonáinak külföldi bevetését. Szöul szerint Észak-Korea több magas rangú tisztet küldött Oroszországba, köztük egy háromcsillagos tábornokot, aki a különleges műveleti erőket irányítja, így a hírhedt, gerilla-hadviselésben is tapasztalt Viharhadtestet is.
Az ukrán LIGA.net arról írt, hogy a koreai csapatok már a határ közvetlen közelében vannak, 18 észak-koreai katona pedig megszökött az orosz hadseregtől az ukrán határtól 7 kilométerre. A portál arról is írt, hogy Brjanszkban egy kizárólag észak-koreaiakból álló, 3 ezer fős „különleges zászlóaj” alakult az orosz hadsereg részeként. Oroszországban már mintegy 10 ezer észak-koreai katona állomásozhat egy, a Kyiv Independentnek nyilatkozó nyugati diplomata szerint.
Nem véletlen, hogy az észak-koreai erők megjelenése fokozott izgalmat váltott ki Nyugaton. Bár a nagyjából két dandárnyi katona eltörpül mind az orosz, mind az ukrán haderő méretéhez képest, de Ukrajna már a humánerőforrásai végét járja – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense a HVG-nek. Ráadásul
az észak-koreai erőket folyamatosan rotálni lehet, hiszen Phenjan közel 1,3 millió katonát tart hadrendben, szóval tulajdonképpen ők lennének a koreai „halhatatlanok”
– tette hozzá.
A koreai csapatok megjelenésének oka Kaiser szerint az, hogy az oroszoknál is emberhiány van, nem állnak tömött sorokban az önkéntesek a toborzó központok előtt. Alaposan lecsökkent a börtönökből besorozható rabok száma is, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig – valószínűleg egy tömeges menekülthullámtól tartva – jól láthatóan nem akar elrendelni egy általános mozgósítást.
Phenjannak ugyanakkor ez egy win-win helyzet a szakértő szerint, mert hasznos számukra, ha első kézből szereznek tapasztalatokat egy NATO-eszközökkel felszerelt haderő elleni harcban. Az elit erők bevetésének az egyik oka valószínűleg az, hogy azok motiváltabbak, jobban képzettek, és könnyebben együtt tudnak harcolni az orosz hadtestekkel.
Persze az oroszokkal való együttműködés nem lesz problémamentes. A koreaiak szovjet-orosz eredetű technikát és szabványrendszert használnak (például a lőszerkaliberek esetében), de a fegyvereik többsége eléggé elavult. Kaiser Ferenc szerint valószínűleg helyben kapnak jobb/korszerűbb orosz fegyvereket, de ezek használatát meg kell tanulniuk. Szintén gondot okozhat a két fél számára, hogy nem egy nyelvet beszélnek. A szakértő úgy gondolja, a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek mindenképpen beszélniük kell oroszul, de ideális esetben a legénységi állomány egy részének is, legalább egy minimális szinten. A Bloomberg dél-koreai titkosszolgálati források alapján azt írta, hogy egy hónapos kiképzés után mennek Kim Dzsongun katonái az ukrán frontra, ami meglehetősen kevés a megfelelő nyelvtudás elsajátításához.
A koreai katonák bevetésének az alapja Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin védelmi egyezménye lehet, amelynek 4. pontja szerint a két ország egymás segítségére siet, ha valamelyiket támadás éri. Miután Kurszknál augusztusban az ukrán erők átlépték a határt, így akár segítségnyújtásként is értelmezhető, hogy Phenjan katonákat küldött. „Megfelelő tárgyalásokat kell folytatnunk a 4. cikk végrehajtásához, de kapcsolatban állunk koreai barátainkkal” – mondta Putyin újságíróknak a kazanyi BRICS-csúcson. Kaiser szerint észak-koreai hadüzenet nem várható, Moszkva és Phenjan nem fogják megerősíteni az információt. „Én arra tippelnék, hogy Észak-Korea hivatalosan nem lesz hadviselő fél” – mondta.
A humán erőforrás mellett Észak-Korea már korábban is szállított fegyvert Oroszországnak, amit mindkét fél tagad. Phenjan a fegyverekért cserébe orosz gazdasági és technológiai támogatást kap. Kim Dzsongun 2023-as oroszországi látogatásakor Putyin azt ígérte, segít az észak-koreai műholdak fejlesztésében is a sok sikertelen phenjani kilövés után.
A Bloomberg által közzétett dél-koreai titkosszolgálati adatok szerint Phenjan tavaly augusztus óta hozzávetőleg 8 millió darab észak-koreai gyártású 122 mm-es és 152 mm-es tüzérségi lövedéket küldött. Ezen felül 100 Hwaszong-11 rakétát, valamint Bulsae-4 páncéltörő fegyvert is észleltek már az ukrajnai hadszíntéren.
Azt már több mint egy éve tudni lehet, hogy Moszkva kezd kifogyni a fegyverekből és a lőszerből. Az ukrán hírszerzés nemrég arról számolt be, hogy a Kreml erői által a közelmúltban kilőtt lövedékek mindössze 30 százaléka volt orosz gyártmány. A fennmaradó rész 60 százaléka Észak-Koreából, 10 százaléka pedig Iránból származott. Ha az észak-koreaiak megjelennek a fronton, akkor már nem csak a fegyverek és lőszerek felhasználásában lesz jóval nemzetközibb az orosz haderő (bár már eddig is előszeretettel fogadtak fel külföldi katonákat akár Kubából vagy Nepálból). A Bloomberg szerint ez az ukrajnai háború eszkalációjához vezethet, Dél-Korea pedig feladhatja azt az álláspontját, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnába.
