De az alkotmányos konfliktus ezzel nem oldódott meg.
Mariusz Kaminski és volt helyettese, Maciej Wasik talán már kedd este szabadlábra kerül. A korábbi kormánypárt (Jog és Igazságosság, PiS) volt politikusait súlyos korábbi hatalmi visszaélés miatt ítélték jogerősen börtönbüntetésre, és miután Andrzej Duda köztársasági elnök demonstratív módon fogadta, sőt ártatlan politikai fogolynak nevezte őket, a rendőrség éppen az ő palotájában tartóztatta le mindkettőjüket.
Az államfő továbbra is azt állítja, hogy a 2015-ben, a jogerős ítélet előtt adott és emiatt sok jogász által vitatott kegyelem érvényes, de most újra kegyelmet adott. Ezt olyan eljárással tette, hogy az új igazságügyi miniszterrel megossza a felelősséget, de ez nem sikerült: Adam Bodnar ugyanis, akit az elnök kabinetfőnöke szadistának nevezett, amiért lassan válaszolt Duda levelére, a kegyelmezés megtagadását javasolta. Ezt a véleményét azonban az elnök nem volt köteles figyelembe venni.
A PiS politikusai a január 10-i letartóztatás óta tüntetnek és virrasztanak a börtönnél, hivatkozva az éhségsztrájkoló foglyok állítólag rossz egészségi állapotára is. De főleg azért, mert nem ismerik el, hogy az elítélés alapjául szolgáló tetteik – köztük a PiS akkori koalíciós partnerének lejáratása érdekében 2006-ban elkövetett okirathamisítások – bűncselekmények lettek volna, szerintük a két egykori vezető a korrupció ellen harcolt, és az elfogult bíróság ezért büntette meg őket.
A csata következő színhelye a képviselőház lesz. A jogerős ítélet kihirdetése után a házelnök megállapította, hogy a két képviselő mandátuma a törvény erejénél fogva megszűnt. Ezen az államfői kegyelem nem változtat, mert az nem az ítélet érvénytelenítését jelenti, hanem csak a büntetés elengedését. A szejm elnökének álláspontját a Legfelső Bíróság (LB) két kollégiuma eltérően ítélte meg: az egyik bírói testület jóváhagyta Kaminski képviselői megbízásának megszűnését, de egy másik megváltoztatta a házelnök döntését Wasik esetében. Csakhogy ez utóbbi LB-kollégiumot, amely az LB elnökének támogatását is élvezi a másikkal szemben, a kormánytöbbség az EU Bíróságának ítéletére hivatkozva nem tartja törvényesen működőnek, tehát a döntését nem fogadja el. A PiS képviselői viszont a szejm következő ülésére akár erővel is be akarják vinni mindkét társukat, hiába érvénytelen már a belépőjük.
Közben a Bodnar mint miniszter és egyúttal legfőbb ügyész ellen fellázadt, az előző kormányhoz politikailag, világnézetileg és személyesen is szorosan kötődő ügyészek, akik pár napja az Európai Bizottságnál tettek panaszt a jogállamiság megsértése miatt, büntető eljárást indítottak Bodnar, a saját felettesük ellen „hatáskörtúllépés” miatt, mert szerintük a miniszter és legfőbb ügyész nem távolíthatta volna el a saját helyettesét, Dariusz Barskit a köztársasági elnök hozzájárulása nélkül. Ő viszont azt mondja: nem leváltotta Barskit, amit valóban nem tehetett volna meg, hanem megállapította, hogy eleve szabálytalanul, törvénysértően nevezték ki, és ebből következik, hogy nem töltheti be a tisztségét. Az Alkotmánybíróság (Ab) gyors határozatát pedig, amely őt ebben az ügyben elmarasztalta, nem létezőnek tekinti, egyrészt mert egy olyan kormánypárti képviselőből lett alkotmánybíró döntött, aki annak idején megszavazta az ügyészségi törvényt, tehát mostani szereplése összeférhetetlen, másrészt pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az egész mostani Alkotmánybíróságról kimondta, hogy nem törvényesen működik. Igaz, az EJEB döntéséről viszont az Ab mondta ki, hogy a lengyel alkotmányba ütközik, de Bodnar – aki maga is jogászprofesszor, volt ombudsman – a szerződésekben elismert nemzetközi bíróságok ítéletét a hazaiak fölött állónak tekinti.
Ugyancsak friss fejlemény, hogy a cégbíróság első fokon elutasította a közmédia élére kinevezett felszámolók bejegyzését, de ezután még fellebbezés következik, így egyelőre változatlanul az új kormány emberei irányítják a Lengyel Televíziót, a Lengyel Rádiót és a PAP hírügynökséget. A jogvitáknak tehát távolról sincs végük.
(Nyitóképünkön Mariusz Kaminski látható)