Itthon Serdült Viktória 2024. december. 19. 19:09

Nekiment az igazságügyi tárcának az Országos Bírói Tanács, felülvizsgálnák az aláírt kormányzati alkut

Serdült Viktória
Szerzőnk Serdült Viktória

Közleményükben azt írják, hatáskörüket teljesen és szándékosan kiürítették a kormány törvénymódosításai, ami súlyosan sérti a jogállamiságot. Hamarosan Magyarországra látogat a bírák nemzetközi szervezetének küldöttsége is.

Az Igazságügyi Minisztériummal kötött négyoldalú megállapodás felülvizsgálatáról is tárgyal januári rendes ülésén az Országos Bírói Tanács (OBT).

A bírói fizetéseket a szervezeti reformhoz kötő, titokban készülő alkut novemberben még megszavazta a testület, az aláírás azonban hatalmas botrányt kavart. Részben a tiltakozás miatt lemondott az OBT elnöke, Szabó Péter, mostanra pedig kétezer bíró és igazságügyi alkalmazott hozta nyilvánosságra kritikáját, és nyilvános demonstrációt is tartottak.

Szabó Péter lemondott OBT-elnök: A lelkiismeretem nyugodt, nem sérti a bírói függetlenséget a kormányzattal kötött megállapodás

Lemondásával politikai jellegű felelősséget vállalt, de nem ért egyet annak a több mint ezer bírónak és igazságügyi alkalmazottnak a véleményével, aki tiltakozik az Igazságügyi Minisztériummal megkötött alku miatt. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács volt elnöke szerint annak tartalmában semmi olyan nincs, ami sértené a bírói függetlenséget.

Az új elnök, Pecsenye Csaba megválasztása után egy közleményben még határozottan visszautasította, hogy a megállapodás aláírásával bárkinek a becsülete sérült volna. Néhány nappal később azonban már az Igazságügyi Minisztériumnak írt levelet, mely szerint „megrendülve értesült arról”, hogy az OBT véleményezése nélkül tárgyalták és fogadták el azt a jogszabály-javaslatot, mely módosít a bírói korhatáron. Az elnök nem sokkal később Tuzson Bencével is találkozott.

Pénzhez kapcsolt reform – megtudtuk, mi áll az Igazságügyi Minisztérium bíráknak kínált alkujában

Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal.

Most kiadott közleményében az OBT arra hívja fel a figyelmet, hogy határozott álláspontja szerint a bírósági szervezetet érintő jogalkotási folyamatban az érintettek részvételének biztosítása alapvető jogállami követelmény. A bírósági szervezetet érintő Alaptörvény- és törvénymódosításokkal kapcsolatban pedig azt hangsúlyozza, hogy azok körülményeit az OBT sarkalatos törvényben meghatározott jogszabály-véleményezési hatáskörének teljes és szándékos kiürítéseként értékelik.

Az eljárás amellett, hogy nyilvánvalóan ellentétes a jogalkotási folyamat minőségivé, kiszámíthatóvá és átláthatóvá tétele érdekében vállalt állami kötelezettségekkel, súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit és a demokratikus jogalkotási folyamat alapvető szabályait

– tették hozzá.

Mivel az OBT nem kapott megnyugtató választ a felvetéseire a kormánytól, szükségesnek tartja további lépések megtételét, hogy a jogalkotási folyamat a jogszabályok mentén, az általános jogelveknek megfelelően, az Alaptörvény 28. cikkében megfogalmazott jogszabály-értelmezés figyelembevételével történjék. Ezért tartják szükségesnek a négyoldalú megállapodás felülvizsgálatát is.

Erről az OBT tagjainak több mint egyharmada még kedden előterjesztést nyújtott be, melyben azt indítványozták, hogy soron kívül döntsenek róla. Ez azonban nem járt eredménnyel, így a kérdést az OBT soron következő rendes ülésén, január 15-én tűzi napirendre.

Pecsenye Csaba szerdán tárgyalt az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) elnökével, aki aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt. Az ENCJ küldöttsége január végén Magyarországra látogat.

Hirdetés
hvg360 Köves Gábor 2024. december. 19. 20:15

George Szirtes: Károly király olvasta a verseimet, Nemes Nagy Ágnesnek mindig vittem virágot

Hamarosan fogadja III. Károly, hogy átadja neki a királyi udvar költészeti díját, de vajon kell-e cilindert viselnie? És miért nem jár pénz a díjjal? A magyar származású költő-műfordítóval a brit uralkodó versolvasási szokásairól, a költők anyagi megbecsüléséről és arról is beszélgettünk, hogy miért hagyta abba Krasznahorkai angolra fordítását.