Az oroszok első vonalait áttörték az ukránok, de az idő ellenük dolgozik – derül ki a BBC legfrissebb háborús elemzéséből. A lassan előrefelé araszoló ukrán ellentámadásnak most kellene véghajrába kapcsolnia, mivel lassanként beköszönt az ősz, az pedig a térségben hagyományosan sok csapadékkal jár, és hajlamos sártengerré változtatni a vidéket, ami véget vet minden nagyobb léptékű hadműveletnek.

Ugyanakkor a híradásokban szereplő áttörések is inkább csak betöréseknek nevezhetők, lévén az eddig előkerült videókon csak az látszik, hogy ukrán gyalogsági egységek kerültek az orosz vonalak mögé, sehol sem látni viszont azt, hogy az így ütött lyukat páncélos alakulatok segítségével megpróbálnák kiszélesíteni és területszerzéssé fordítani. Mert a háborúban attól, hogy az ember katonája besétál valahova, az még nem számít megszerzett területnek egészen addig, amíg nem gondoskodik róla, hogy az ellenség fegyveresei ne tudjanak hasonlóképpen visszasétálni oda.

Hadisikerek, áttörés nélkül - itt tart az ukrán offenzíva

Az ukrán hadsereg az utóbbi napokban több sikert is elért a déli és a Bahmut környéki frontokon, ami a legfontosabb, a támadók Robotine település közelében áttörték az első, legerősebb orosz védelmi vonalat. A sikerek ellenére messze még a legfontosabb cél elérése, az Oroszországot és a Krímet összekötő folyosó átvágása.

Persze ahhoz, hogy mindez megtörténhessen, előbb az igen sűrű orosz aknamezőkkel kell kezdeni valamit, hiszen van olyan területe az ellentámadás által érintett három frontszakasznak, ahol egy négyzetméterre öt akna is esett. Ezen felül komoly veszélyt jelenthet egy esetleges nagyobb előrenyomulásra az orosz tüzérség még meglévő része is. Tehát, ugyanott tartunk, mint az ellentámadás megindulásakor, hogy a sikerhez előbb az aknamezőket és az orosz tüzérséget kell legyűrni.

A harcok tétje nem kicsi, ugyanis ha az ukránok mégis képesek áttörni, azzal lehetetlen helyzetbe hoznák a Krímet megszállva tartó nagyszámú orosz csapatokat, mivel a déli ellentámadás célja, hogy elvágják a félszigetet az oroszországi Rosztov-na-Donu városával összekötő szárazföldi folyosót. Érdemes az esélyek latolgatásakor azt is figyelembe venni, hogy az orosz csapatok morálját sem hagyták érintetlenül az elmúlt hónapok heves harcai, ahol nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek. Orihiv környékén annyira kivéreztek, hogy már az elit ejtőernyős alakulatokat kellett sima lövészárok-szolgálatra kirendelni, ami akkora pazarlás, hogy egyetlen felelős hadvezetés sem csinálná, ha lenne más választása.

A háborúnak nem valószínű, hogy véget vetne egy ilyen ukrán siker, de vélhetően jó pozíciókat biztosítana Kijevnek a béketárgyalások idejére, vélhetően erre utalhatott Zelenszkij is, amikor korábban arról beszélt, hogy nem kell feltétlenül fegyverrel kiűzni az oroszokat a Krímből, van annak más módja is.

Zelenszkijnek új terve lehet az oroszok eltávolítására a Krímből

Az ukrán államfő még vasárnap egy nagyobb interjú keretében fogalmazott úgy, hogy politikai módszerekkel kell elérni a félsziget demilitarizációját. Ez több szempontból is érdekes felvetés, ugyanis a Krímmel kapcsolatban az ukrán vezetés eddig jóval harciasabb kijelentéseket tett, így adja magát a kérdés, hogy vajon mitől változhatott meg a hangnem, és mit jelenthet ez a háború kimenetelére nézve?

Fontos azonban megjegyezni, hogy az óra ketyeg az ukránok számára, ugyanis a közelgő őszi, csapadékos időjárás, azaz a raszputyicán felül van még más gondjuk is bőven. Egyfelől égető szükségük van pénzre a háború folytatásához, másrészről komoly hatással lehet a támogatásukra az amerikai elnökválasztás eredménye is, mert bár igaz, hogy a republikánusok egy része is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, ám ha az új elnököt Donald Trumpnak hívják, ez keveseket fog érdekelni.