Világ MTI 2023. január. 18. 18:49

Már nem keresnek túlélőket az ukrán belügyminiszter halálos balesetének helyszínén

A balesetben 14-en vesztették életüket, köztük egy gyermek is.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

A mentést végzők befejezték a keresést túlélők, illetve holttestek után a szerdai helikopter-baleset helyszínén, az ukrán fővároshoz közeli Brovariban – közölte szerda kora este az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat. A katasztrófavédelem közleményében megerősítette: a balesetben 14-en haltak meg, köztük egy gyermek. 25-en megsérültek, köztük 11 gyerek is.

A helikopter az ukránok közleménye szerint fedélzetén a belügyi delegációval szerda reggel zuhant le Brovariban, egy óvoda közelében. A becsapódás miatt hatalmas tűz ütött ki a helyszínen, a balesetben pedig életét vesztette a helikopteren utazó Denisz Monasztirszkij belügyminiszter, valamint első helyettese, Jevhenyij Jenyin, a tárca államtitkára, Jurij Lubkovics, valamint három pilóta és három, a minisztérium alkalmazásában lévő ember. 

Komoly csapás most Ukrajna számára a belügyminiszter halálos balesete

Néhány nappal az után, hogy a kelet-ukrajnai Dnyipro városában egy orosz rakéta több mint negyven polgári személy életét oltotta ki, Ukrajna belügyminisztere, a helyettese és több óvodás gyermek is életét vesztette a Kijevhez közeli Brovariban bekövetkezett helikopter-balesetben. Ukrajnában már kezdik megszokni, hogy meghalnak a katonák, de a civil áldozatokról szóló hírek továbbra is mindig megrázzák az embereket.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megindította az eljárást a szerencsétlenség okainak feltárására. Közleményük szerint három forgatókönyvet vizsgálnak: a repülési szabályok megsértését, a műszaki hiba lehetőségét, valamint azt, hogy szándékos szabotázs történt.

Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a kormány a belügyminiszteri feladatok ellátását átmenetileg Ihor Klimenko országos rendőrfőnökre bízta.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.