Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Évtizedek óta nem volt akkora tiltakozó megmozdulás Iránban, mint amelyet Dzsina Mahsza Amini erőszakos halála váltott ki ez év szeptemberében. A 23 évesen elhunyt kurd nő bűne az volt, hogy megsértette az Iráni Iszlám Állam szigorú öltözködési szabályait, amikor nem viselte „szabályszerűen” fejkendőjét, majd ellenállt a rendőrségi őrizetbevételkor. A Deutsche Welle fárszi nyelvű szerkesztősége a Der Spiegel című német politikai hetilap munkatársával közös riportban emlékezik Aminire, amelyhez megkeresték az elhunyt Iránban és Európában élő rokonait.
39 nappal Dzsina Mahsza Amini halála után, egy október végi napon a lány unokatestvére, Dijako Aili a norvégiai Bergen városa közeli kis faluban egy fotóalbumot vesz elő. „Ez ő. Dzsina.” Egy kislányt látni az egyik képen virágos nadrágban, sűrű, fekete, fényes haja a vállára omlik. Egy másikon, szintén kislányként, mezítláb guggol a szülei szakkezi házában.
„Mahszának soha senki nem hívta” – mesélte az unokabáty. „Sem a családja, sem a barátai, és ő maga sem használta ezt a nevet. Csak az útlevele miatt volt szüksége a perzsa névre, a kurd neveket gyakran nem fogadják el a hatóságok. De ő Szakkezben élt, egy 140 ezres lélekszámú kurdok lakta városban Irán nyugati részén, nem messze az iraki határtól. A családjával kurdul beszélt, ezért itt mindenki csak az igazi nevét használta.”
Dzsinát szeptember 13-án tartóztatta le az erkölcsrendészet és vitte be a rendőrőrsre. Oda, ahol röviddel később összeesett. Két és fél napig feküdt kómában, sérülésekkel a fején, mesterségesen lélegeztetve.
Álmok és tervek
Szakkez egyik butikjának ajtaján nagy ezüst lakat lóg. Miközben a környező üzletek nyitva vannak, Dzsina Amini boltjában nem égnek a fények.
Dzsina apja, Amdzsad Amini, egy biztosítótársaság nyugdíjazott munkatársa telefonon azt meséli, hogy gyereke kívánságára nyitotta meg ezt a boltot. A lány az egyetemi helyére várt, elfoglaltságot keresett, hogy kitöltse a várakozási időt. Néhány hónappal a halála előtt az apja valóra váltotta lánya álmát. „Best Boutique”: így hívta a lány a vállalkozását.
Dzsina Iránban élő rokonainak nehezükre esik újságírókkal beszélni. Telefonbeszélgetéseiket lehallgatják, és a családot is megfenyegették már nem sokkal lányuk halála után. A norvégiai rokonok elbeszélése szerint Dzsinát, aki 22 évesen még otthon élt a szüleivel, egy gyönyörű, kétszintes házban, Szakkez középosztálybeli negyedében, Sarak Danesgában, reggelente az apja vagy a testvére vitte el a boltba, este pedig érte mentek. Bár a lánynak már régóta volt jogosítványa, és vezetni is szeretett, fiatal nőként és hajadonként nem igazán jöhetett szóba, hogy egyedül járjon dolgozni.
Óvatosság és félelem
Dzsina Amini nagynénje, Alija Aili 2022 nyarán Szakkezbe utazott látogatóba. Azt meséli, hogy unokahúga az ottléte alatt többször is figyelmeztette: alaposan takarja el magát, gondosan legyen megkötve a fejkendője. „Nagyon szigorúak” – mondta neki Dzsina, akinek a hangján érezte, mennyire tartott a rendőrségtől és az erkölcsrendészettől.
A ma 40-es évei végén járó Alija az 1990-es évek elején, 18 évesen korában hagyta el Iránt, gyermekei már Norvégiában születtek. A kisebbik lánya egyidős Dzsinával. Néhány hét különbséggel születtek: egyikük egy nyugati demokráciában, másikuk egy iszlamista diktatúrában.
Dzsina nagyapja, Rahman Aili elmondása szerint a lány születése, 1999. szeptember 21. óta nem telt el nap, hogy ne látták volna egymást, vagy legalább ne beszéltek volna. A férfi azt meséli, hogy amikor Dzsina még csecsemő volt, becenevet adott neki, amely lefordítva olyasmit jelent: lágy szellő. Akkor is így hívta, amikor már felnőtt.
Dzsina csendes, nyugodt lány volt. Általános iskolás korában az orvosok jóindulatú agydaganatot fedeztek fel nála, amelyet sikeresen eltávolítottak. A nagyapja szerint azóta soha nem volt semmilyen egészségügyi problémája. Ezt külön is hangsúlyozta, mert iráni törvényszéki orvosszakértők állítása szerint unokája halálát nem rendőri erőszak okozta, hanem az ennek a gyermekkori operációnak a késői következménye. Dzsina rokonai egybehangzóan állítják, hogy a lány egészséges volt.
A halál napja
Dzsina utolsó utazása a jövőjéről szólt volna. A család együtt utazott az északnyugat-iráni Urmia városába, hogy ott beirassák lányukat az egyetem biológia szakára. Szeptember 13-án délután, amikor Dzsina Aminit letartóztatták, a család fiataljai együtt voltak a városban, meséli a lány nagybátyja, Aili telefonon.
Dzsina a testvérével, Askan Aminivel és két unokatestvérével utazott a metrón. Este 6 és fél 7 között szálltak le a járműről a Hagani nevű állomáson. Ott Dzsinát és két unokatestvérét letartóztatta az erkölcsrendészet, amiért állítólag „nem az iszlám szabályainak megfelelően” öltözködtek. De végül csak Dzsinát vitték magukkal.
Az egyik unokatestvér elbeszélése szerint Dzsina megpróbált ellenállni a letartóztatáskor, de az erkölcsrendészet emberei a kocsijukba kényszerítették. Az unokatestvérek követték az autót a rendőrségig. Körülbelül két órával Dzsina letartóztatása után néhány fiatal nő rohant ki a rendőrőrsről, azt kiabálva: „Megölték őt!”.
Ezután jött egy mentő, amely elvitte Dzsinát a teheráni Kasra kórházba. A nagyapja biztos benne, hogy az unokája erőszak áldozata lett. A DW-nek Dzsina édesapja azt nyilatkozta, reméli, hogy a felelősök megkapják méltó büntetésüket. „Ma ő volt az áldozat, holnap pedig valaki más lesz” – tette hozzá a lány nagybátyja.
Tüntetések országszerte
Dzsina Mahsza Amini halála óta folyamatosak a tüntetések Iránban. Helyi emberjogi aktivisták adatai szerint a hatalom már legalább 488 embert megölt és közel 20 ezer embert vett őrizetbe. A tüntetők megfélemlítése céljából december első felében két 23 éves tiltakozót végeztek ki egy héten belül és rajtuk kívül még legalább 38 személyt vádolnak ugyanazzal a bűntettel: Istennel való szembeszegüléssel.
Mohsen Borhani, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke nyilvánosan figyelmeztetett, hogy a joggyakorlat törvénytelen, a vád abszurd, a tüntetőket gyorsított eljárásban, bizonyítékok és a törvényi védekezés lehetősége nélkül ítélik el. „Az igazságszolgáltatás elvesztette hitelességét, és a társadalom nagyobb része nem hisz már nekünk” – mondta a jogászprofesszor.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamanei ajatollah és hívei az ország külföldi ellenségeit, az Egyesült Államokat, Izraelt és azok ügynökeit teszik felelőssé a zavargásokért. A tiltakozások eközben egyre nagyobb részét érik el az iráni társadalomnak.
A hatalom egyelőre képtelen úrrá lenni a tiltakozási hullámon. A nemzetközi nyomás is fokozódik, legutóbb az ENSZ hozott precedens értékű döntést, amikor kizárta Iránt a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságból. Iránnak fő támasza jelenleg Oroszország, amely növekvő mértékben van rászorulva Irán haditechnikai segítségére az ukrajnai háborúban.
A politikai iszlamizmus nem egyenlő az iszlámmal Dzsina Mahsza Amini halála szolidaritási akciók sorozatát váltotta ki világszerte. A felháborodás azonban gyakran nem állt meg az iráni kormánypolitika kritizálásánál, hanem továbbment a komplett iszlám világ elmarasztalásáig, alig vagy egyáltalán nem differenciálva a muszlim vallás és annak világszerte sok százmillió békeszerető híve, valamint az iszlamizmusnak nevezett politikai ideológia között. A muszlim vallás és kultúrkör számtalan képviselője és ismerője – köztük vallástudósok, publicisták és emberi jogi aktivisták – figyelmeztetnek arra, hogy a muszlimoknak maguknak is elszántabban kellene fellépniük a hitüket és tradícióikat politikai agitációra felhasználó szélsőségesekkel szemben. Ahogy a TAZ – die Tageszeitung nevű német napilap publicistája, a politikai oktató és társadalomtudós Amina Aziz a lapban nemrég kifejtette: „Úgy tűnik, hogy sok muszlimot kell megszólítani, hogy végre kiálljon az iszlamizmussal szemben, és ne engedje ezt át a szélsőjobboldaliaknak. Ehhez az kell, hogy a muszlimok foglalkozzanak az iszlamizmus nevű politikai ideológiával, egyszerűen nem mondhatják, hogy semmi közük hozzá!” – érvel az újságírónő, majd hozzáteszi: „Senkinek nem kell attól tartania, hogy ha szót emel, rányomják a muszlimellenes rasszista bélyegét. Az iszlamizmus kritikájánál ugyanis olyan rendszerekről és emberekről van szó, akik az iszlámot mások elnyomására használják fel politikai, társadalmi és kulturális szinten, a magán- és a közéletben, még itt, Németországban is.” |
A cikk a „Der Spiegel” politikai hetilap és a Deutsche Welle együttműködésében készült. Szerzők: Youhanna Najdi, Omid Barin, Niloofar Gholami, Dialika Neufeld (Der Spiegel), Shabnam von Hein, Valaczkay Gabriella. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.
| A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat. |
Letartóztatták az Oscar-díjas színésznőt, mert kiállt az iráni tüntetők mellett
