Eljárást indítottak Iránban egy énekesnő ellen, mert fedetlen hajjal és vállakkal adott koncertet a YouTube-on
Az iráni hatóságok szerint a koncert „nem felelt meg az ország jogi és kulturális normáinak”.
Az iráni hatóságok szerint a koncert „nem felelt meg az ország jogi és kulturális normáinak”.
Igaz, Pesti Imre felszólalásában nem is mondta ki az óvszer nevét, de abban azért biztos, hogy a szabályozás rendben van, hiszen lehet előre is készülni.
A Végtelen rozsmezők az anyaság és a testvériség története a nők jogáról, hogy dönthessenek a testükről és sorsukról – a tavaly a San Sebastian-i fesztiválon fődíjat nyert spanyol–portugál alkotás.
Megalázó helyzetek, nem megfelelő tájékoztatás és magány a legnehezebb időszakban - ezekkel szembesülnek azok a nők, akik a terhességmegszakítás mellett döntenek ma Magyarországon.
A nők elleni rendszerszintű elnyomás és erőszak, valamint a halálbüntetés ellen évek óta harcoló Nargesz Mohammadi iráni aktivista kapta idén az emberi jogokért folytatott küzdelem talán legnagyobb elismerését. A Nobel-békedíj ismét felhívja a figyelmet az Iránban zajló tüntetésekre, a nők szabadságjogainak hiányára és az elnyomó rezsimre, amely épp egy évvel ezelőtt kapott igazán nagy nyilvánosságot.
Nagy volt a felháborodás, hogy a magyar köztársasági elnök fellépési lehetőséget kapott. A Women Deliver elnöke és ügyvezető igazgatója közleményt adott ki, amelyben azt írta, örül az ellenérzésnek, mert Novák nézetei nem egyeznek a Women Deliver nézeteivel.
A ruandai nagyszabású rendezvény sok olyan ügy mellett áll ki, amelyet a köztársasági elnök Magyarországon inkább hátráltat, mint előremozdít. A legfontosabb üzenete pedig, miszerint Magyarországnak női köztársasági elnöke van, aki három gyereket szült, igazán kevésnek és közhelyszerűnek tűnt egy olyan sűrű mezőnyben, ahol a világ vezető nőjogi aktivistái gyűltek össze, hogy valós problémákra valós megoldásokat találjanak.
Augusztusra minden ilyen üzlet lehúzza a rolót az országban.
Egy kéretlen beszólás vagy érintés, egyenlőség a munkahelyeken, hasonló munkáért hasonló bér, társadalmi láthatóság és képviselet: mind olyan ügyek, amelyek ellen vagy amelyekért még manapság is harcolni kell. Milyen helyzetben vannak a nők itthon és más, külföldi országokban? Melyek azok a problémák, amelyek kortól és társadalmi státusztól függetlenül mindenkit érintenek? Ha vannak eredmények, akkor melyek azok, amelyek előre mozdították a női egyenjogúság ügyét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ cikkünkben.
Létezik egy ENSZ-határozat, amely szerint válságövezetekben túlélőközpontokat kell létrehozni a bajban lévő nők számára. A helyzet ehhez képest az, hogy Ukrajnában az oroszok anyaotthonokat is bombáznak, a világ más területeiről elmenekülő nők és lányok pedig halmozottan vannak kitéve a veszélyeknek. Brüsszelben civilek és politikusok vitatkoztak erről.
Afganisztánban megint rosszabb lett nőnek lenni.
Évtizedek óta nem volt akkora tiltakozó megmozdulás Iránban, mint amelyet Dzsina Mahsza Amini erőszakos halála váltott ki ez év szeptemberében. A 23 évesen elhunyt kurd nő bűne az volt, hogy megsértette az Iráni Iszlám Állam szigorú öltözködési szabályait, amikor nem viselte „szabályszerűen” fejkendőjét, majd ellenállt a rendőrségi őrizetbevételkor. A Deutsche Welle fárszi nyelvű szerkesztősége a Der Spiegel című német politikai hetilap munkatársával közös riportban emlékezik Aminire, amelyhez megkeresték az elhunyt Iránban és Európában élő rokonait.