Világ hvg.hu/MTI 2022. december. 09. 14:13

Románia hazarendelte bécsi nagykövetét, miután Ausztria megvétózta schengeni csatlakozását

Románok százai fejezik ki a nemtetszésüket, az ország legnagyobb agrárvállalkozója pedig bojkottálná a osztrák bankokat.

Tegnap írtunk arról, hogy az Európai Unió Tanácsában a bel- és igazságügyi tanácsa elutasította Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, miután Ausztria és Hollandia vétózott. Utóbbi tagállam csak Bulgária csatlakozását ellenezte, de a két országról csomagban döntöttek. A tanács ugyanakkor megszavazta Horvátország felvételét a belső határellenőrzések nélküli térségbe.

Románia pénteken válaszul hazarendelte bécsi nagykövetét. A bukaresti külügyminisztérium közleményében azt írta, „a román fél mélységesen elítéli Ausztria magatartását, és a diplomáciai kapcsolatok szintjét csökkenteni akarja". Emil Hurezeanu nagykövet hazahívását követően Románia bécsi nagykövetségét ideiglenes ügyvivő fogja vezetni.

A külügy szerint Ausztria álláspontja azért is elfogadhatatlan, mert csupán november 18-án szólaltak fel először Románia schengeni csatalakozása ellen, még két nappal korábban a Salzburg Forum bukaresti ülésén hivatalosan és teljes mértékben támogatták az ország csatlakozását a belügyminiszterek által elfogadott közös nyilatkozatban – írja a Transtelex.

Mindeközben románok százai lepték el Karl Nehammer kancellár Facebook oldalát, hogy kifejezzék a nemtetszésüket. Dimitrie Muscă, az ország egyik legnagyobb agrárvállalkozója pedig utasítást adott az alkalmazottainak, hogy szüntessék meg az osztrák bankoknál vezetett bankszámláit, és azt is bejelentette, hogy többé nem fog üzemanyagot vásárolni az igencsak nagy mezőgazdasági gépparkja számára a részben osztrák tulajdonú OMV Petromtól.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.