Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy ukrán légvédelmi rakéta okozhatta a lengyelországi robbanást, bár vannak még bizonytalanságok az ügyben, amelyekről Kaiser Ferenc katonai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense beszélt a hvg.hu-nak. Arra is emlékeztetett, hogy az oroszok az eddigi legkomolyabb támadást hajtották végre az ukrán infrastruktúra ellen.
Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára is azt mondta, hogy a vizsgálatok első eredményei, illetve a talált roncsok alapján valószínűleg az ukrán légvédelem által kilőtt két Sz-300-as rakéta tévesztett célt, és okozott tragédiát Lengyelországban. Az oroszok is ezt hangoztatják, bár ha így van, akkor is több körülmény magyarázatra szorul még.
Kaiser Ferenc katonai szakértő arra hívta fel a figyelmet kérdésünkre, hogy egy légvédelmi rakéta után nem marad akkora kráter, mint a lengyelországi helyszínen készült képeken látható. Biden egy SZ-300-as rakétáról beszélt, amely nem hordoz annyi robbanóanyagot, hogy ekkora robbanást eredményezzen. Ráadásul ezek nem is úgy működnek, mint a klasszikus földi célpontok ellen bevethető fegyverek, amelyek becsapódás után robbannak. A légvédelmi rakéták repeszeket szórnak szét a levegőben, azzal próbálják az ellenséges gépet megsemmisíteni, míg a másiknál a robbanóerő dominál. "Itt a kráter alapján több száz kilogramm robbanóanyagról lehetett szó, kizártnak tartom, hogy egy légvédelmi rakéta ütött volna ekkora krátert" – mondta Kaiser. Az online térben vita folyik arról, hogy nem történt-e egy másodlagos robbanás is, mivel a gabonaszárító silóban felhalmozódott metán is berobbanhatott.
W #Przewodów, gdzie doszło do wybuchu policjanci od początku zdarzenia zabezpieczają teren. Policyjni eksperci m. in. z @CBSPolicji, #CLKP, Biura Kryminalnego @PolskaPolicja wspólnie z innymi służbami szczegółowo wyjaśniają okoliczności zdarzenia i zabezpieczają dowody. pic.twitter.com/ohBP0rT4u7
— Polska Policja ������������ (@PolskaPolicja) November 16, 2022
Az nem valószínű, hogy az orosz hadsereg SZ-300-asai csapódtak volna be Lengyelországban. Az oroszok – mivel fogytán vannak a földi célpontok elleni rakétákból – SZ-300-asokat átalakítottak ilyen célra, de Kaiser szerint ezek maximum 400 kilométert tudnak megtenni, így viszont az Oroszországból való indítás nem stimmelne, mert a legközelebbi pont is 580 kilométerre van légvonalban. Abban az esetben, ha Fehéroroszországból – amely ugyan nem hadviselő fél, de a háború kezdetén a területéről is támadták Ukrajnát – indítanak egy ilyen rakétát, akkor már egészen más a helyzet, mert a távolság onnan csak 140 kilométer, de ez a körülmény nem merült fel.
Kaiser egyébként biztos abban, hogy „baleset” történt, egy (vagy két) eltévedt rakéta miatt halt meg két ember. Az oroszok, ha lengyel célpontot akartak volna támadni, akkor nem egy gabonaszárító géppel szerelt traktort találnak el. Azt is hozzátette, az ukránok és az oroszok sem akarnak lengyel célpontot lőni, senkinek sem állt ez érdekében.
Az ügy kivizsgálásához segítség, hogy a lengyel légtérben vannak a NATO AWACS légtérellenőrző repülőgépei, amelyek 0-24-ben szolgálatban vannak, egészen biztosan megjelent a radarjukon a rakéta, amely becsapódott és mivel belátnak mélyen Ukrajnába is, az is kiderül, milyen pályán érkezett. Az is ki fog derülni, hogy milyen célpontra küldték fel a rakétákat, mert önmagában nem lőnek ki a semmibe rakétákat az ukránok – mondja a szakértő. Az oroszok azt állítják, hogy a lengyel határ 35 kilométeres környékét nem támadták.
Felmerül a kérdés, hogy békeidőben, egy NATO-tagország területét hogyan lehet ennyire könnyen rakétával „támadni”. Margarita Szimonjan, az orosz RT propaganda csatorna igazgatója kedd este azt írta, hogy ez a támadás, vagy provokáció Moszkvának csak jó, mert így kiderült, „olyan rosszul vannak védve a NATO-tagországai, hogy bárki bármivel odacsaphat, és a NATO nem tudja, hogy ki volt az, mivel csapott oda és miért tette azt”. A lapunknak nyilatkozó Kaiser Ferenc szerint rakétatípustól függ, hogy mit lehet leszedni, ráadásul az sem mindegy, hogy mi a célpont. A lengyeleknek van rakétarendszerük a védekezéshez, de az erre alkalmas pontvédelmi rendszerek katonai vezetési pontokat, erőműveket, kritikus infrastruktúrát védenek, nem mezőgazdasági gépeket.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a rakéta a határ mellett csapódott be. Amennyiben egy SZ-300-as rakéta földi célra tart, ott extrém alacsony az idő arra, hogy leszedjék, mivel ez a típus 4-5 ezer kilométer per órás sebességre képes. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként akár 1 kilométert is meg tud tenni. Arra számít Kaiser, hogy a NATO ilyen pontvédelmi rakétarendszereket (pl. a NASAMS-ot) fog telepíteni az ukrán határ közelébe, hogy az ilyen eseteket megelőzzék.
Amellett, hogy Lengyelországban csapódott be a légvédelmi rakéta, kedden Oroszország az eddigi legnagyobb támadását hajtotta végre az ukrán energetikai (és civil) létesítmények ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint legalább 70 rakétát leszedett a légvédelmük. A támadás akkor volt a leghevesebb, amikor az elnök beszélt a G20-as csúcson, ami nem véletlenül volt így időzítve.
A támadás hevessége meglepő lehetett, főként úgy, hogy a jelek arra mutattak, hogy megindult valamiféle tapogatózás a fegyverszünet felé. Az elmúlt napokban több kapcsolatfelvétel is történt az oroszokkal amerikai részről. Jake Sullivan, az USA nemzetbiztonsági főtanácsadója, illetve William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója felvette a tárgyalt a kollégájával. Maga Zelenszkij is arról beszélt több ízben, hogy ideje lenne békét kötni, ugyanakkor azt leszögezte: nem területi veszteségek árán, ami viszont nem elfogadható az oroszok számára.
Erről Kaiser elmondta, a Nyugat nem köthet békét Ukrajna helyett, ráadásul az oroszok is csak szavakban törekednek a fegyvernyugvásra, a cselekedeteik teljesen mást mutatnak. Úgy nem lehet fegyverszünetet elérni, hogy közben pusztítják az ukrán kritikus infrastruktúrát. Ha komolyak lennének a szándékaik, akkor leállnának 1-2 napra, és ezt deklarálnák is előtte.
A szakértő szerint Herszon után – mivel mindkét fél egy könnyen védhető, illetve nehezen támadható vonalat kapott a Dnyeperrel – az oroszok és az ukránok is átcsoportosítják az erőiket a Donbaszba, ahol jelenleg is súlyos harcok vannak. Kaiser nem számít nagyobb támadásra egyik féltől sem a tél folyamán, mivel nagyon nehézzé fog válni az időjárási körülmények miatt az offenzívák indítása. Tavasszal viszont egy nagyobb orosz támadás indulhat, addig feltöltik és kiképzik a csapataikat, pótolják a raktárakból a harckocsikat, amiket ráadásul működőképes állapotba is kell hozniuk. Addig Iránból, a posztszovjet térségből és Észak-Koreából beszerzik azokat a fegyvereket, lőszereket is, amelyek hiányoznak. Vagyis a háborúnak még messze nincs vége.
Nem Oroszország lőtte Lengyelországot, mégis Moszkvát tartja felelősnek a Nyugat
