Világ hvg.hu 2022. november. 11. 18:52

A brazil hadsereg nyugtatja az embereket, nem akarnak beavatkozni a politikába

Bolsonaro hívei a katonaságtól várnák, hogy ne engedjék az ország lére a demokratikusan megválasztott Lulát.

A brazil hadsereg három legmagasabb rangú parancsnoka közös közleményben tudatta pénteken, hogy a brazíliai belpolitikai vitákat a demokratikus jogállam elveit szem előtt tartva kell megoldani - írja az MTI.

A közelmúltbeli, Jair Bolsonaro vereségével és a baloldali Luiz Inacio Lula da Silva győzelmével zárult elnökválasztás után sokan aggódnak, hogy a hadsereg beavatkozik a brazil belpolitikába. Ehhez fontos tudni azt, hogy az országot 1964 és 1985 között a hadsereg irányította katonai diktatúrával. Jair Bolsonaro leköszönő elnök pedig korábban felvetette a hadsereg esetleges szerepvállalását az általa megkérdőjelezett elektronikus szavazási rendszer miatt.

Bolsonaro, aki maga is katonatiszt volt, szoros versenyben maradt alul október 30-án baloldali ellenfelével szemben, és bár nem ismerte el a vereségét, nem is akadályozta a hatalomátadást. Több támogatója azonban nem volt hajlandó elfogadni az eredményt, és Brazília-szerte sátrakat vertek fel a katonai támaszpontok közelében, közbelépésre kérve a hadsereget. A mellette tüntetőket később az útlezárások feloldására szólította fel a leköszönő elnök.

A brazil szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légierő parancsnoka által aláírt  pénteki levélben azonban a katonai vezetők azt írták, hogy a brazil alkotmány szavatolja a szólásszabadságot és békés tüntetéshez való jogot. Emellett leszögezték:

"A hadsereg továbbra is éber lesz, készenlétben marad, és arra az alkotmányos kötelességére összpontosít, hogy szavatolja a szuverenitásunkat, a rendet és a haladást, mindig a népünk védelmében."

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.