Az oroszbarát, kollaboráns hatóságok bejelentették, hogy a számlálást követően a Zaporizzsjában leadott szavazatok 93 százaléka, a herszoniak 87 százaléka, a luhanszkiak 98 és a donyeckiek 99 százaléka támogatta a területek Moszkva általi annexióját – írja a Sky News. A referendumok szeptember 23-án vették kezdetüket, gyakran olyan külsőségek közepette, mint a házról házra járó, szavazatokat gyűjtő felfegyverzett tisztviselők, vagy az orosz himnuszt feszes vigyázzban hallgató szavazatszámlálók látványa.

Az előre eldöntött eredmények veszélyes új szakaszt nyitnak Oroszország hét hónapja tartó ukrajnai háborújában, mert várhatóan ürügyül szolgálnak majd Moszkva számára a négy terület annexiójához, ami akár már pénteken megtörténhet. Eközben Moszkva újabb figyelmeztetéseket adott ki, miszerint nukleáris fegyvereket vethet be területeinek védelmére, beleértve az újonnan megszerzetteket is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a szavazás után kijelentette, hogy "a helyzet jogi szempontból, a nemzetközi jog szempontjából gyökeresen meg fog változni, minden ennek megfelelő következménnyel az említett területek védelmére és biztonságuk garantálására vonatkozólag.”

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij Kijevből videón keresztül közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsával, hogy Oroszország ukrán területek annektálására irányuló kísérletei azt jelentik, hogy „nincs miről beszélni ezzel az orosz elnökkel”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan pénteken szólal fel országa parlamentjében a népszavazásokról, és Valentyina Matvijenko, a parlament felsőházának elnöke szerint a képviselők október 4-én tárgyalhatják az annexiós törvényt.

A helyzet miatt a közeljövőben New Yorkban összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, hogy megtárgyaljon egy olyan határozatot, miszerint a „népszavazások” eredményeit nem fogadják el és a kérdéses területeket továbbra is Ukrajna részeinek tekintik. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a BT-nek vétójoggal rendelkező tagja Oroszország is, így kár volna vérmes reményeket fűzni a javaslat elfogadásához.

A népszavazások a területi terjeszkedés a Kreml jól ismert forgatókönyvét követik. 2014-ben a hatóságok hasonló népszavazást tartottak az ukrajnai Krím félszigeten, a frissen bevonult orosz csapatok szoros felügyelete mellett. A szavazás eredményeképp Oroszország annektálta a Krímet. Ezzel kapcsolatban érdemes feleleveníteni, hogy a krími „referendum” után néhány hónappal került nyilvánosságra egy olyan dokumentum, ami lényegesen más adatokat közölt a szavazás eredményeiről és részvételi adatairól, mint amit az orosz propaganda harsogott. Utóbbi szerint a félsziget sorsáról döntő „népszavazáson” a lakosság 82 százaléka voksolt, és 95,7 százalékuk az orosz csatlakozás mellett döntött, míg a Putyinhoz köthető szervezet által véletlenül a netre feltöltött adatok alapján a jogosultak mindössze 30 százaléka jelent meg az urnáknál és nekik is csak a felük támogatta az annexiót, tehát a félsziget népességének mindössze 15 százaléka.