A Novofjodorivka melletti Szaki légibázis elleni ukrán támadást követően kitört a pánik a Krím félszigeten nyaraló orosz turisták körében, mintha csak most jöttek volna rá, hogy egy háború zajlik a szomszédságukban. Ezen persze nem segített az sem, hogy a helyi hatóságok Novofjodorivkában vészhelyzetet hirdettek. A közösségi médiába felkerült videókon azt látni, hogy a Krímet Oroszországgal összekötő, a Kercsi-szoroson átívelő hídon álló autókban oroszok panaszkodnak arról, hogy nem akarják itt hagyni a Krímet, olyannyira otthon érezték magukat itt.

100 km traffic jam - people want to leave Crimea.

Do you think Russians will finally begin to understand that it's really a war? pic.twitter.com/KmwLqkxWGI

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) August 10, 2022

„A háború a Krímmel kezdődött és a félsziget felszabadításával kell véget érnie” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij kedd esti videóüzenetében. Az ukrán elnök a Krímről mindössze néhány órával azután beszélt, hogy a félszigeten robbanás történt egy orosz katonai létesítményben. „Krím ukrán terület ás soha nem fogjuk átengedni” – mondta Zelenszkij.

„Szaki – mínusz kilenc megszálló repülőgép” – ezzel a felütéssel tett ki posztot az ukrán légierő, melyben az oroszoknak okozott eddig veszteségekről adtak ki összefoglalót. Ez az első alkalom, hogy az orosz–ukrán háborúnak a februári invázió óta zajló szakaszában támadás történt a Krímben. A félszigeten található orosz légibázist kedden erőteljes robbanások rázták meg. Az orosz védelmi minisztérium eddig azt állította, hogy a bázist nem támadták meg, csak a lőszer robbant fel. Az orosz állami hírügynökség később idézett egy meg nem nevezett minisztériumi forrást, amely szerint a robbanást a „tűzbiztonsági követelmények be nem tartása” okozta, és amely szerint nem sérült meg egyetlen vadászgép sem.

MTI / EPA / https://glava.rk.gov.ru/ / Press Office of Head of Crimea HANDOUT

Az Egyesült Királyság Összhaderőnemi Parancsnokságának volt parancsnoka, Sir Richard Barrons vezérezredes a Sky Newsnak nyilatkozott, miután egy ukrán tisztviselő arról beszélt, hogy Kijev csapatai támadást hajtottak végre egy krími katonai légibázis ellen. A vezérezredes elmondta, hogy a támadás azt igazolja, hogy Ukrajna „komolyan gondolja”, hogy nem mond le a Krímről, és van rá módja, hogy a félsziget mélyén, az oroszok hátországában csapjon le. Hozzátette azonban: „Ez nem jelenti, hogy azt gondolhatnánk, Ukrajna most már valóban elfoglalhatja a Krímet. Ez egyértelműen meghaladja a képességeit". Arra a kérdésre, hogy Oroszország állításai szerint a katonai légibázison történt robbanásokat tüzet fogó lőszerek okozták, a volt parancsnok azt mondta, hogy ez „nem lehetetlen”, de „nem is különösebben hihető. Sokkal hihetőbb magyarázat, hogy ukrán katonai csapás volt” – tette hozzá.

A brit védelmi minisztérium információi szerint a várható ukrán ellentámadások és a Donbaszban folyó harcok miatt új orosz szárazföldi formációt hoztak létre. A mulinói 3. hadtestet a Moszkvától keletre eső Nyizsnij Novgorod oblasztyban állították fel. A hírszerzés szerint az új hadtest létrehozását egyszerre ösztönzi a Donbaszban harcoló egységek megerősítése és délen várható ukrán ellentámadásokra való felkészülés.

Steven Seagal amerikai színész dokumentumfilmet forgat a donbaszi fejleményekről – mondta Denis Pusilin, az Ukrajnához tartozó, függetlenként csak Oroszország és Szíria által elismert Donyecki Népköztársaság vezetője kedden, miután találkozott Seagallal. „Steven megjegyezte, hogy a tömegmédiában a konfliktusról beszélők 98%-a soha nem járt itt, ezért nem ismeri a világ az igazságot” – mondta a színészről Denis Pusilin a TASZSZ cikke szerint.

Steven Seagal appeared yesterday as a Russian propaganda actor. Russian media showed his visit to the Donbas, where he is to film a documentary about Russian "special operation." He visited the Olenivka filtration camp, where at least 40 Ukrainian prisoners of war were killed. pic.twitter.com/QSFWt94qiD

— Belsat in English (@Belsat_Eng) August 10, 2022

Rakétákkal használhatatlanná tette az ukrán hadsereg az orosz erők által megszállt, Herszon megyei Nova Kahovka-i duzzasztógátnál álló hidat – közölte az ukrán déli parancsnokság Facebook-oldalán szerdán. „A találat pontos és hatásos volt” – írták. Az orosz megszálló hatóságok egyelőre nem tettek közzé információkat a támadásról. Az RT orosz állami tévé kedden a híd elleni rendszeres tüzérségi támadásokról számolt be. A kijevi kormányerők nagy hatótávolságú rakétákkal igyekeznek megsemmisíteni a térség átkelőhelyeit a Dnyeper-folyón, hogy elvágják a jobb partvonalon állomásozó orosz csapatok ellátását. Az ukrán hadsereg korábban már beszámolt arról, hogy használhatatlanná tett egy vasúti hidat és Herszonnál egy másik átkelőt. Az oroszok ennek ellensúlyozására kompokat állítottak üzembe a civileknek és pontonhidakat építettek a hadseregnek a helyenként csaknem egy kilométer széles folyón.

Ukrajna felkérte Svájcot, hogy lássa el az ország diplomáciai képviseletét Oroszországban, bár az alpesi ország hangsúlyozta, hogy Moszkvának is el kell fogadnia a megállapodást ahhoz, hogy az életbe léphessen. Svájc a semlegességéről ismert, és a február 24-i invázió megindulását követően felajánlotta, hogy diplomáciai segítséget nyújt és közvetít Oroszország és Ukrajna között. Szerdán a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Ukrajna arra kérte Svájcot, hogy „vállaljon védhatalmi felhatalmazást” Kijev számára Oroszországban, és tartson fenn alacsony szintű diplomáciai kapcsolatokat, valamint nyújtson konzuli segítséget állampolgárainak. A külügyminisztérium szóvivője azonban azt is elmondta, hogy Oroszország még nem adta beleegyezését. Moszkvát felbőszítette Bern döntése, hogy követi az Európai Uniót az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésében, és ezt követően állítólag az ország semlegességét is megkérdőjelezte. Svájcnak nagy hagyománya van a védhatalmi szerepkörben, először az 1870-71-es francia-porosz háború idején töltött be ilyen megbízatást. Most többek között az Egyesült Államok érdekeit képviseli Iránban, valamint Irán érdekeit Kanadában és Szaúd-Arábiában. Ugyancsak képviseli az orosz érdekeket Grúziában és fordítva.

Gyilkosok mehetnek, de a pedofilok, a szélsőségesek és az erőszaktevők nem kellenek – mondta a CNN-nek egy Oroszországban bebörtönzött rab, aki az arrafelé eléggé gyakori, becsempészett mobiltelefonnal tartja a kapcsolatot a külvilággal. „Hat hónapon belül amnesztiát, vagy kegyelmet kapunk. Van aki 100 ezer, más 200 ezer rubelről beszél” – mondta. A fogvatartott arról is beszélt a CNN-nek, hogy még július elején érkeztek "magukat meg nem nevező" személyek a börtönbe, akikről úgy véli, hogy egy magán zsoldoscég emberei lehettek. Az elmondásuk szerint azok, akik elfogadják az ajánlatukat, részt vesznek egy kéthetes kiképzésen Dél-Oroszország rosztovi régiójában. A fogvatartott korábban szolgált két évet az orosz hadseregben, ám a toborzókat láthatóan nem érdekelte, hogy a jelentkezők rendelkeznek-e katonai tapasztalattal.

Megerősítjük csapatainkat a balti térségben, és fokozzuk a balti szövetségeseinkkel közösen végzett kiképzést, hogy ezzel tovább erősítsük harci képességünket a régióban – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter lettországi látogatása első napján szerdán Artis Pabriks lett védelmi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján. Austin a lett államfőt, Egils Levitset is biztosította arról, hogy „ha bármi történne, és Lettország szuverén fennhatósága megkérdőjeleződne, mi itt leszünk”. Austin újságíróknak elmondta, hogy az Egyesült Államok az Európában, elsősorban Romániában állomásozó amerikai csapatokat tervezi átcsoportosítani a balti térségbe, de azt sem zárta ki, hogy egyenesen Amerikából küldenének erősítést a Baltikum védelmének megerősítésére. Artis Pabriks a sajtótájékoztatón a Belarusz jelentette fenyegetés miatti aggodalmának adott hangot, Belarusz szerinte nem független nemzet, hanem gyakorlatilag Oroszország része. A lett védelmi miniszter elárulta, hogy fokozott figyelemmel ellenőrzik a lett-belarusz határt, s hangoztatta, hogy országa védelméhez „alapos, mindennapi kiképzésre” van szüksége a haderőnek. Hozzátette, hogy Lettországnak nem csak katonai, hanem anyagi támogatásra is szüksége volna az Egyesült Államoktól, amire az új katonai felszerelések mellett a légvédelem és partvédelem megerősítése végett volna szükség.

Úgy használja a kárpátaljai magyarokat az ukrán hadsereg, ahogy a második világháborúban az amerikai haderő a navajo indiánokat. Mindez úgy derült ki, hogy megjelent egy videó, amin két magyar beszél rádión. Az egyikük Fedir Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem oktatója, professzor, turisztikai szakértő. A felvételen Fedor – aki a "Balaton, Balaton! Itt Záhony, vétel!" szöveggel jelentkezik be – jelentést tesz arról, hogy mi történt a szektorában az elmúlt órában. A másik oldalon pedig arról tájékoztatja honfitársát a katona, hogy két tank közelít feléjük. A videót Viktor Sadej kárpátaljai ukrán újságíró, politikus, Ungvár egykori polgármestere és önkormányzati képviselője tette ki. Arról írt, hogy az oroszoknál nem szolgálnak magyarul beszélők, így elsőre nem tudják miről beszélnek, amikor lehallgatják a rádióadást. A beszélgetést ezért el kell küldeni Moszkvának, ott lefordítják, de ez hosszú időbe telik. Mire megvannak vele, addigra az ukránok már léptek. Sadej szerint, mivel sok kárpátaljai magyar szolgál az ukrán hadseregben, ezért azt fontolgatják, hogy más alakulatoknál is bevezetik ezt a módszert, vagyis a magyar nyelvű rádiózást.

A délkelet-ukrajnai Zaporizzsja atomerőművet megszálló orosz erők az erőművet a Moszkva által 2014-ben elcsatolt Krímhez készülnek csatlakoztatni, és áramtermelésének átirányításával komoly problémákat okozhatnak – figyelmeztetett az Energoatom nevű ukrán szolgáltató. A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve.

A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat – közölte a társaság szerdán az MTI-vel. „A díjkötelezettség átvállalásával a Mol gyors megoldást nyújtott a problémára: az ukránok ígérete szerint néhány napon belül újraindulhat a kőolajszállítás, amely pár napja a banki oldalon felmerülő technikai akadályok miatt állt le” – olvasható a közleményben. A tájékoztatás szerint a gyors intézkedést az ellátási helyzet tette indokolttá: a Barátság kőolajvezeték déli szakaszán keresztül érkezik a kőolaj Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba is, és bár a Molnak Magyarországon több hétre elegendő saját tartaléka van, regionális nagyvállalatként a környező országok ellátásbiztonságáért is felelősséget vállal.

Az orosz biztonsági szolgálatok átkutatták Marina Ovszjannikovának, az orosz állami Channel One tévéhálózat korábbi szerkesztőjének otthonát, aki korábban élő adásban tiltakozott a háború ellen – számolt be egy orosz jogvédő szervet közleménye alapján a Politico. Az OVD-Info orosz emberi jogi szervezetnek maga Ovszjannikova számolt be a történtekről. Dmitrij Zakhvatov, a szervezet Ovszjannikovát segítő ügyvédje szerint a biztonsági erők berúgták a háza ajtaját, majd az orosz fegyveres erőkkel kapcsolatos hamis információk terjesztésével kapcsolatos vádak miatt házkutatást tartottak. Az emiatt kiszabható maximális büntetés 15 év börtön. Marina Ovszjannikova a Channel One szerkesztőjeként dolgozott március 14-én az esti híradóban, amikor „Állítsuk meg a háborút…” felirattal tiltakozott élő adásban. Előző nap közzétett egy videót is, amelyben a háború elleni tiltakozásra szólított fel. A szerkesztőt márciusban őrizetbe vették a rendőrök, sokáig nem engedték, hogy bárki kapcsolatba lépjen vele. Másnap a bíróság pénzbírságot szabott ki rá a videó miatt.

Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

Támadások és ellentámadások a donbaszi fronton - percről-percre a háború 168. napja

Tovább folytatódnak az összecsapások a Donbaszban, délen pedig az oroszok az ukrán hadsereg ellentámadásra készülhetnek.