Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miközben egyre valószínűbbnek tűnik, hogy megvalósul az a fogolycsere, amely során az orosz illegális fegyverkereskedő Viktor But hazakerülhet, cserébe az amerikai Brittney Grinerért és Paul Whelanért, viszonylag kevés szó esik a hónapok óta orosz börtönben sínylődő Vlagyimir Kara-Murzáról, az egyik utolsó, még Oroszországban tartózkodó ellenzékiről. Pedig kalandos élete van, és kétszer meg is mérgezték már.
Tíz-tizenöt év börtönbüntetést is kaphat a negyvenéves Vlagyimir Kara-Murza, akit az orosz hatóságok áprilisban először azért vettek őrizetbe, mert „ellenszegült” a rendőröknek, majd amikor emiatt kiszabtak rá 15 nap börtönt, hozzácsaptak még egy sokkal súlyosabb vádat is: azt, hogy szánt szándékkal hamis információkat terjesztett az orosz hadseregről. Azután – hogy három legyen az orosz igazság – újabb vádpontot is elővezettek ellene, azt, hogy Oroszországban nem kívánatosnak minősített szervezeteket támogat.
Egyik vád sem tűnik megalapozottnak. A jogvédő szervezetek szerint az utóbbi hetekben több alkalommal is előfordult Oroszországban az, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió miatti szórványos tüntetések résztvevőit a rendőrök felkeresték otthonukban és közölték velük: meg kell őket bilincselniük, mert ellenszegültek a hatóságoknak. Persze nem szegültek ellen – hagyták magukat megbilincselni – az egész színjátékra azért volt szükség, hogy a tüntetésen való részvételnél komolyabb vádat lehessen ellenük megfogalmazni. A részvételért ugyanis legfeljebb pénzbüntetést szabhatnak ki, a rendőri intézkedéssel való ellenszegülés azonban már olyan szabálysértés, amiért börtön is járhat, s egy következő eljárásban mindenképpen súlyosbító körülményként kerülne számításba.
Gyilkos rezsim
Ami pedig a „szándékosan hamis információkat” és a „nem kívánatos szervezetek segítését” illeti: Kara-Murza, a Nyitott Oroszország nevű ellenzéki párt alelnöke márciusban az USA egyik tagállamában, Arizonában járt és ott több beszédében is háborúnak minősítette az Ukrajna elleni orosz háborút, amit Moszkvában csupán „különleges katonai műveletnek” lehet nevezni. Amellett, hogy bűnnek hívta a háborút, azt a „hibát” is elkövette, hogy hazatérve egy sajtótájékoztatón támogatásáról biztosította az oroszországi politikai foglyok érdekeit védelmező Szabad Oroszország Alapítványt, amelyet az orosz hatóságok már évekkel ezelőtt nem kívánatos szervezetnek minősítettek.
Április 11-én, órákkal őrizetbe vétele előtt a CNN-nek nyilatkozott. „A jelenleg Oroszországban hatalmon lévő rezsim nem csak korrupt, tolvaj és autoriter. Ez a gyilkosok rezsimje, és ezt hangosan ki kell mondani. Tragikus, hogy egy ilyen európai háború kellett ahhoz, hogy a Nyugatnak felnyíljon a szeme és megértse, milyen állammal van dolga” – közölte.
A most maga is politikai fogollyá vált Vlagyimir Kara-Murza hosszú ideje harcol a Putyin-rezsim ellen. Nem véletlenül lett ellenzéki: egyik üknagyapja, Voldemars Bisenieks ismert lett forradalmár volt – őt a szovjet titkosrendőrség ölte meg 1938-ban. 2019-ben elhunyt újságíró apja pedig, akit szintén Vlagyimirnak hívtak, ismert szovjet disszidens volt, aki bátor nyíltsággal bírálta Leonyid Brezsnyev szovjet kommunista pártfőtitkárt. Kara-Murza a lett mellett tatár felmenőkkel is büszkélkedhet, neve, a Kara-Murza azt jelenti, hogy fekete úr. Pályáját édesapjához hasonlóan újságíróként kezdte, de hamar bekapcsolódott a politikába, szinte valamennyi valóban ellenzéki orosz pártban megfordult, és a parlamenti képviselőségig is eljutott.
Nyemcov a mentor és a tanár
Egyik legközelebbi barátja Borisz Nyemcov egykori orosz kormányfő-helyettes – később Putyin egyik fő politikai ellenfele – volt, a két család között olyan jó volt a viszony, hogy Nyemcov lett Kara-Murza gyermekeinek a keresztapja. Nyemcovot – aki be akart számolni a közvéleménynek Vlagyimir Putyin orosz államfő valós ukrajnai terveiről – 2015. február 27-én, a Kreml közelében agyonlőtték. Bár a bíróság csecsen merénylőket ítélt el, és nem firtatta, ki adott utasítást a merényletre, sokak szerint valószínű, hogy a gyilkosság mögött Putyin és környezete állt.
„Életem két részre vált, a 2015. február 27. előttire és az az utáni időszakra” – mondta, s akkor még nem is sejtette, hogy előbb három hónappal, majd két évvel később megpróbálják megmérgezni őt. Amerikai források szerint vagy szerves alapú méreggel, vagy radioaktív anyaggal próbálták őt megölni, s bár túlélte a támadásokat, egészsége megrendült. Az első mérgezés után például újra meg kellett tanulnia járni: egy évig bottal járt, a második gyilkossági kísérlet után pedig az orvosok figyelmeztették, egy harmadikat nem fog túlélni. Hogy mennyire volt fontos Putyinék számára Kara-Murza, az is mutatja, hogy a Bellingcat oknyomozó portál kiderítette, ugyanazok az FSZB-titkosügynökök követték az ellenzékit 2015-ben, majd 2017-ben, akik később részt vettek 2020-ban egy másik ismert ellenzéki, Alekszej Navalnij elleni merényletben is.
McCain koporsóvivője
Az utóbbi években sokat élt az USA-ban is, és az amerikai politikai elit, azon belül is inkább a demokrata párt vezető képviselői fontos hírforrásnak tartották őt. Közeli barátságba került John McCain szenátorral is. Annyira közel kerültek egymáshoz, hogy amikor McCaint agydaganattal diagnosztizálták, Kara-Murza egyike volt annak a 15 személynek, akit a haldokló szenátor megkért arra, hogy vigyék majd a koporsóját. McCain a Putyin-rendszer egyik leghangosabb bírálója volt, elemzők szerint Putyin 2018-ban, McCain temetése után gyűlölte meg még jobban Kara-Murzát.
Az ellenzékiség a családot is megviseli. Felesége és gyermekei évek óta külföldön élnek, míg Kara-Murza ingázott az USA és Oroszország között. „Természetesen ez egyáltalán nem ideális helyzet, de ennek így kell lennie. Kész vagyok vállalni a kockázatokat, de a családomat nem akarom veszélybe sodorni” – mondta még 2017-ben. Felesége, Jevgenyija támogatja őt. „Vlagyimir úgy véli, nem lenne erkölcsi joga ellenállásra buzdítani honfitársait, ha ő nem osztozna velük a veszélyben” – magyarázta.
