A csütörtök esti szavazás lényege az volt, hogy megszüntetik a Legfelső Bíróságon az Európai Unió Bírósága és az EU-tól független Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által egyaránt kifogásolt Fegyelmi Kamarát, amely bírákat ítéleteik tartalma és indoklása miatt is büntethet. A vezető kormánypárt, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) kemény csatákat vívott a kisebbik koalíciós partnerrel, a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette Szolidáris Lengyelországgal, amely puhánysággal vádolta a miniszterelnököt, és azt hangoztatta, hogy ellen kell állni a „brüsszeli zsarolásnak”. Csakhogy az eurómilliárdokra nagy szüksége van az országnak, Ziobro pedig fogcsikorgatva belátta, hogy ha Kaczynski előrehozza a jövő évi választást, az ő pártja önállóan talán be se jutna a parlamentbe, hiszen az előző választáson nem indult saját nevével, még a frakciója is közös a PiS-szel, sőt formálisan ő maga is a PiS képviselője. Egyebek közt azért nem jutna be, mert nincs pénze, hiszen a kasszakulcs Kaczynskinál van. Ezért a miniszter beletörődött Andrzej Duda köztársasági elnök követelésébe, hogy a bírák vizsgálhassák kollégáik kinevezésének szabályosságát, és lemondott arról, hogy a törvény hivatkozzon a lengyel Alkotmánybíróságra, amely feljogosítva érzi magát az EU Bíróság és az EJEB felülbírálatára.

A probléma lényege azonban most sem oldódott meg: a bírói kinevezésekre és előléptetésekre az államfőnek javaslatot tevő Országos Bírósági Tanács kétharmada továbbra sem a bírói kar képviselőiből áll, hanem – sokak szerint alkotmányellenesen – a parlamenti többség választja őket politikai alapon a kollégáik által ajánlott bírák közül. Nemrég – talán a Ziobro pártjával kötött alku keretében – ezt a testületet újra is választották, úgy, hogy a 10 000 lengyel bíró többsége bojkottálta az eljárást, a 15 helyre mindössze 19 pályázat érkezett.

A Fegyelmi Kamarát megszüntették ugyan, de tagjait, akiknek nagy része soha nem volt bíró, besorolták a Legfelső Bíróság (LB) „rendes” tagjai közé, vagyis immár ítélkezhetnek is, a fegyelmi ügyeket pedig a LB bírái közül a köztársasági elnök által kijelölt tagok fogják elbírálni. És bár benne van a törvényben, hogy ítéleteket nem lehet fegyelmi vétségként kezelni, mégis vannak kivételek, olyan homályos gumifogalmakat használva, mint a „megengedhetetlen viselkedés” vagy „súlyos hanyagság”.

A törvény most még a szenátushoz kerül, majd az utóbbi időben önállósodni igyekvő köztársasági elnökhöz, aki követeléseinek elfogadása után várhatóan nem fog vétózni.

Ezután már az Európai Bizottságnak kell eldöntenie, hogy kielégítőnek tartja-e, ami történt. A lengyel kormány igyekszik vezető szerepet játszani az orosz agresszió elleni fellépésben,  az olajembargó követelésében és az ukrajnai menekültek befogadásában, ezzel jelentősen növelve tekintélyét Európában és az USA-ban, és látványosan elhatárolódva a magyar kormánytól. Láthatóan abban bízik, hogy ez sokat nyom a latban, és a brüsszeli pénzcsap végre megnyílik.