A PAP hírügynökség úgy értesült, hogy több okból is csökkenhet a következő ciklustól a Lengyelországnak adott uniós támogatást, 2027 pedig az uniós költségvetés nettó befizetőjévé válhatnak a lengyelek.
A Brexit utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében – értesült a PAP lengyel hírügynökség. A várható drasztikus forráscsökkenésről pénteken a Rzeczpospolita című napilap is beszámolt.
A PAP hírügynökség meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezet keretszámait az Európai Bizottság május 2-án mutatja be. Ezek alapján Lengyelország összesen 80 milliárd euróra számíthat majd, ami 25 milliárd euróval kevesebb a mostani hétéves keretnél.
Az EU szegényebb régióinak felzárkóztatását célzó kohéziós alapokból Lengyelország akár 8 milliárd euróval is kevesebbet kapna a mostaninál a nem hivatalos becslések szerint – írja a PAP.
A Rzeczpospolita című napilap csütörtöki értesülése szerint a kohéziós alapokból Varsó 5-15 milliárd euróval kevesebbet kaphat. A lap a költségvetési tervezet kiszivárgott változatára hivatkozva megírta: a 2021-2027-es időszak leteltével Lengyelország az uniós költségvetés nettó befizetőjévé válhat.
Mindkét sajtóforrás úgy tudja, hogy a Lengyelországnak járó támogatások egyrészt azért csökkennének, mert az ország több régiójának gazdasági fejlettsége már elérte az uniós átlagot, így nem lesznek többé jogosultak a kohéziós források igénybe vételére.
Emellett a Brexit miatt körülbelül 60 milliárd euróval alacsonyabb lesz a tagállamok összes befizetése. A támogatásokat ezenkívül várhatóan át is csoportosítják, a kohéziós alapok odaítélése pedig nemcsak a bruttó hazai termék (GDP) számaihoz lesz kötve, hanem más, szociális jellegű mutatókhoz is, mint például a fiatalok munkanélkülisége.
A PAP által idézett szerint az eszközök egy részét a migrációs válság kezelésére, külső határvédelemre, a közös védelemre csoportosítanák át. A megváltozott odaítélési szempontok miatt a támogatások az eddiginél nagyobb mértékben juthatnának a dél-európai tagállamoknak is.
A támogatások odaítélését nem kötik majd a jogállamiság helyzetéhez, inkább "a költségvetés megvalósításának szabályosságához" – így értesült a PAP.
Lengyelországnak 2004 óta, amikor tagja lett az EU-nak, összesen 143,7 milliárd eurót folyósítottak az uniós költségvetésből, miközben 47,3 milliárd eurót befizetett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.