Aki birtokolja a Kígyó-szigetet, az ellenőrzi az odesszai kikötő hajóforgalmát és a Fekete-tenger északnyugati része fölötti uralmat is megszerezheti. A stratégiai értéke mellett még akad, amire figyelni kell: komoly mennyiségű ásványkincset rejt a sziget környezete.
A háború kezdete óta dúl a harc a 17 hektáros, kopár Kígyó-szigetért a Fekete-tengeren, pedig azon pár épületen és egy kezdetleges, csak kis hajók által használható kikötőn kívül semmi sincs.
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a sziget közelében csak az elmúlt napokban lelőttek három ukrán Szu-24-es és egy Szu-27-es repülőgépet, három, deszantosokat szállító Mi-8-as, valamint egy Mi-24-es helikopter lelövésével, és megakadályozták az elfoglalását. Mindemellett azt közölték, hogy két nap alatt 29 ukrán drónt, köztük nyolc Bayraktar TB2-t semmisítettek meg. Természetesen ezek az állítások jelenleg ellenőrizhetetlenek, az azonban világos, hogy az oroszok mit igyekeznek bizonygatni ezzel: hogy az ukránok mekkora erőfeszítéseket tesznek a sziget visszafoglalására, és hogy az orosz haderő ennek milyen keményen ellenáll.
Az ukránok eközben arról számoltak be, hogy az elmúlt napokban megsemmisítettek egy orosz partraszállító hajót, két Raptor járőrhajót és a Makarov admirálisról elnevezett orosz fregatt kilövését is jelentették. Ezen kívül egy a szigetre telepített orosz légvédelmi rakétaüteg elpusztításáról is hírt adtak, valamint a szigetre érkező deszantosok és helikopterük kilövéséről. Mindezekről több infrakamerás felvétel is kering a neten, ezekről legfeljebb sejthetjük, hogy valódiak, például ez.
TB2 UCAV footage showing two Ukrainian Su-27 fighters conducting air strikes on Snake Island. Pretty clear that the Russian Navy is concerned with Ukraine's Neptuns and can't provide air defense coverage for the island because of its proximity to shore.https://t.co/AViBnwx6A0 pic.twitter.com/Ionuv91T0n
— Rob Lee (@RALee85) May 7, 2022
Bár gyakran ezeket a jelentéseket érdemes kritikával kezelni, azt a következtetést viszont le lehet vonni mindenképpen, hogy súlyos harcok zajlanak a szigetért.
A Kígyó-sziget értékét az elhelyezkedése adja: aki birtokolja, az ellenőrzi az odesszai kikötő hajóforgalmát, így például megakadályozható az Ukrajnának szánt nyugati hadianyag tengeri szállítása.
Továbbá Ukrajna egyik legnagyobb gazdasági problémája jelenleg az, hogy a kikötői orosz blokád alatt vannak, fő exportcikküket, a gabonát pedig nem tudják a világpiacon így értékesíteni, nem tudják eljuttatni a célkikötőkbe. Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter hétfőn arról beszélt, hogy ha ez így marad, globális élelmiszerhiányt fog okozni az ukrán termények hiánya a világpiacon.
Mindezek miatt nem véletlen, hogy már a háború első napjaiban rávetette magát a Kígyó-szigetre az orosz haditengerészet, emlékezetes, hogy az ott lezajlott párbeszéd a Moszkva cirkáló és az ukrán határőrök között – amiben az orosz hajót elküldték melegebb éghajlatra – a háború egyik ikonikus pillanata lett.
Jelenleg stratégiailag az egyik legfontosabb pont a Kígyó-sziget a Fekete-tengeren - mondta a hvg.hu-nak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Az oroszok légvédelmi és hajók elleni rakétákat telepíthetnek a szigetre, illetve járőrhajók bázisául is szolgálhatnak. És ha lokátorokat helyeznének el a szigeten, akkor pótolhatnák valamennyire az elsüllyesztett Moszkva cirkáló korábbi tevékenységének egy részét is. A brit védelmi minisztérium egyenesen úgy fogalmazott szerdán, hogy ha az oroszok meg tudják erősíteni a pozícióikat a szigeten, azzal a Fekete-tenger északnyugati része fölötti uralmat is megszerzik.
Az orosz célok között szerepel egy szárazföldi korridor megteremtése Dél-Ukrajnában egészen Transznisztriáig, erről kedden az amerikai hírszerzés vezetője is beszélt, mint Vlagyimir Putyin egyik célja. Ha a térképre nézünk, Moldova alatt lehet látni, hogy Ukrajna területe benyúlik egészen Romániáig. Amennyiben teljesen el akarná zárni Oroszország Ukrajnát a tengertől, akkor ezt a nyúlványt is el kellene foglalni, a Kígyó-sziget birtoklása ezt nagyban megkönnyítené – mondta Kaiser. A szakértő szerint egyébként jelenleg Oroszország számára a sziget birtoklása rengeteg erőforrásba kerül. Nagyon nehéz oda az utánpótlást, eszközöket, építőanyagot szállítani és láthatóan Ukrajna is mindent megtesz, hogy ne tudják kiépíteni bázisnak.
A Kígyó-sziget a stratégiai elhelyezkedésén túl gazdasági szempontból is értékes. A hovatartozása évtizedeken át vita tárgya volt Románia és Ukrajna között. Nem a 17 hektáros terület az igazán értékes, hanem az, ami alatta, illetve a környezetében van: 10 millió tonna kőolajat, és 100 milliárd köbméter gázt rejt a kontinentális talapzat.
A vita azon ment, hogy a terület sziget, vagy szikla. Ez így önmagában börleszkszerűen hat, mégis lényeges kérdés. Ha sziget, akkor a tengeri határt ott kell meghúzni, vagyis Ukrajnáé az ásványkincs, viszont, ha szikla, akkor a kontinentális talapzat nagy része Romániához tartozik. Végül a hágai nemzetközi bíróság döntött az ügyben 2009-ben: A Kígyó-sziget szikla, ami Ukrajna részét képezi, a talapzat 80 százaléka azonban Romániáé.
A Krím 2014-es elfoglalásakor az oroszok rátették a kezüket a környékbeli ásványkincsekre is, amit korábban nyugati nagy olajcégek kutattak fel. Kérdés, mennyire érné meg majd az oroszoknak – ha a kezükben maradna a sziget – felvállalni a nemzetközi bonyodalmakat miatta, illetve az is kérdés, hogy újranyitnák-e a "szikla, vagy sziget?"-kérdést Kaiser szerint a tengeri kitermelésben eddig nagyban támaszkodtak a nyugati technológiákra, illetve a tudásra, amit viszont a szankciók miatt elveszítettek. Úgy véli, jelenleg a háborús célok vezérlik az oroszokat, nem a gázmezők birtoklása számukra az igazán lényeges szempont.
Románia számára is biztonsági kihívást jelentene az orosz jelenlét a partjaitól mindössze pár tucat kilométerre. Marius Ghincea, a European University Institute nemzetközi kapcsolatokat kutató szakértője azt mondta a Adevărulnak, hogy „a Kígyó-sziget stratégiai fontossággal bír, mivel a Duna-delta közvetlen közelében található, és mert az ott elhelyezhető radarrendszerekkel a teljes régió tengeri és légi tevékenységét követni lehet, egészen a Mediterráneum keleti térségéig”. Ez a NATO számára is új helyzetet teremtene és egy teljesen új stratégia kialakítását követelné.