Világ Kovács István 2022. május. 14. 20:00

Egy 17 hektáros kopár szikláért dúl a harc az ukrajnai háborúban

Aki birtokolja a Kígyó-szigetet, az ellenőrzi az odesszai kikötő hajóforgalmát és a Fekete-tenger északnyugati része fölötti uralmat is megszerezheti. A stratégiai értéke mellett még akad, amire figyelni kell: komoly mennyiségű ásványkincset rejt a sziget környezete.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

A háború kezdete óta dúl a harc a 17 hektáros, kopár Kígyó-szigetért a Fekete-tengeren, pedig azon pár épületen és egy kezdetleges, csak kis hajók által használható kikötőn kívül semmi sincs.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a sziget közelében csak az elmúlt napokban lelőttek három ukrán Szu-24-es és egy Szu-27-es repülőgépet, három, deszantosokat szállító Mi-8-as, valamint egy Mi-24-es helikopter lelövésével, és megakadályozták az elfoglalását. Mindemellett azt közölték, hogy két nap alatt 29 ukrán drónt, köztük nyolc Bayraktar TB2-t semmisítettek meg. Természetesen ezek az állítások jelenleg ellenőrizhetetlenek, az azonban világos, hogy az oroszok mit igyekeznek bizonygatni ezzel: hogy az ukránok mekkora erőfeszítéseket tesznek a sziget visszafoglalására, és hogy az orosz haderő ennek milyen keményen ellenáll. 

Az ukránok eközben arról számoltak be, hogy az elmúlt napokban megsemmisítettek egy orosz partraszállító hajót, két Raptor járőrhajót és a Makarov admirálisról elnevezett orosz fregatt kilövését is jelentették. Ezen kívül egy a szigetre telepített orosz légvédelmi rakétaüteg elpusztításáról is hírt adtak, valamint a szigetre érkező deszantosok és helikopterük kilövéséről. Mindezekről több infrakamerás felvétel is kering a neten, ezekről legfeljebb sejthetjük, hogy valódiak, például ez.

Bár gyakran ezeket a jelentéseket érdemes kritikával kezelni, azt a következtetést viszont le lehet vonni mindenképpen, hogy súlyos harcok zajlanak a szigetért.

A Kígyó-sziget értékét az elhelyezkedése adja: aki birtokolja, az ellenőrzi az odesszai kikötő hajóforgalmát, így például megakadályozható az Ukrajnának szánt nyugati hadianyag tengeri szállítása. 

Továbbá Ukrajna egyik legnagyobb gazdasági problémája jelenleg az, hogy a kikötői orosz blokád alatt vannak, fő exportcikküket, a gabonát pedig nem tudják a világpiacon így értékesíteni, nem tudják eljuttatni a célkikötőkbe. Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszter hétfőn arról beszélt, hogy ha ez így marad, globális élelmiszerhiányt fog okozni az ukrán termények hiánya a világpiacon.

Mindezek miatt nem véletlen, hogy már a háború első napjaiban rávetette magát a Kígyó-szigetre az orosz haditengerészet, emlékezetes, hogy az ott lezajlott párbeszéd a Moszkva cirkáló és az ukrán határőrök között – amiben az orosz hajót elküldték melegebb éghajlatra – a háború egyik ikonikus pillanata lett.

A Kígyó-szigetet védő ukrán határőrök tiszteletére kiadott bélyeg
AFP / DENIS MEYER

Jelenleg stratégiailag az egyik legfontosabb pont a Kígyó-sziget a Fekete-tengeren - mondta a hvg.hu-nak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Az oroszok légvédelmi és hajók elleni rakétákat telepíthetnek a szigetre, illetve járőrhajók bázisául is szolgálhatnak. És ha lokátorokat helyeznének el a szigeten, akkor pótolhatnák valamennyire az elsüllyesztett Moszkva cirkáló korábbi tevékenységének egy részét is. A brit védelmi minisztérium egyenesen úgy fogalmazott szerdán, hogy ha az oroszok meg tudják erősíteni a pozícióikat a szigeten, azzal a Fekete-tenger északnyugati része fölötti uralmat is megszerzik.

Az orosz célok között szerepel egy szárazföldi korridor megteremtése Dél-Ukrajnában egészen Transznisztriáig, erről kedden az amerikai hírszerzés vezetője is beszélt, mint Vlagyimir Putyin egyik célja. Ha a térképre nézünk, Moldova alatt lehet látni, hogy Ukrajna területe benyúlik egészen Romániáig. Amennyiben teljesen el akarná zárni Oroszország Ukrajnát a tengertől, akkor ezt a nyúlványt is el kellene foglalni, a Kígyó-sziget birtoklása ezt nagyban megkönnyítené – mondta Kaiser. A szakértő szerint egyébként jelenleg Oroszország számára a sziget birtoklása rengeteg erőforrásba kerül. Nagyon nehéz oda az utánpótlást, eszközöket, építőanyagot szállítani és láthatóan Ukrajna is mindent megtesz, hogy ne tudják kiépíteni bázisnak.

A Kígyó-sziget a stratégiai elhelyezkedésén túl gazdasági szempontból is értékes. A hovatartozása évtizedeken át vita tárgya volt Románia és Ukrajna között. Nem a 17 hektáros terület az igazán értékes, hanem az, ami alatta, illetve a környezetében van: 10 millió tonna kőolajat, és 100 milliárd köbméter gázt rejt a kontinentális talapzat.

A vita azon ment, hogy a terület sziget, vagy szikla. Ez így önmagában börleszkszerűen hat, mégis lényeges kérdés. Ha sziget, akkor a tengeri határt ott kell meghúzni, vagyis Ukrajnáé az ásványkincs, viszont, ha szikla, akkor a kontinentális talapzat nagy része Romániához tartozik. Végül a hágai nemzetközi bíróság döntött az ügyben 2009-ben: A Kígyó-sziget szikla, ami Ukrajna részét képezi, a talapzat 80 százaléka azonban Romániáé.

MTI / AP / Maxar Technologies

A Krím 2014-es elfoglalásakor az oroszok rátették a kezüket a környékbeli ásványkincsekre is, amit korábban nyugati nagy olajcégek kutattak fel. Kérdés, mennyire érné meg majd az oroszoknak – ha a kezükben maradna a sziget – felvállalni a nemzetközi bonyodalmakat miatta, illetve az is kérdés, hogy újranyitnák-e a "szikla, vagy sziget?"-kérdést Kaiser szerint a tengeri kitermelésben eddig nagyban támaszkodtak a nyugati technológiákra, illetve a tudásra, amit viszont a szankciók miatt elveszítettek. Úgy véli, jelenleg a háborús célok vezérlik az oroszokat, nem a gázmezők birtoklása számukra az igazán lényeges szempont.

Románia számára is biztonsági kihívást jelentene az orosz jelenlét a partjaitól mindössze pár tucat kilométerre. Marius Ghincea, a European University Institute nemzetközi kapcsolatokat kutató szakértője azt mondta a Adevărulnak, hogy „a Kígyó-sziget stratégiai fontossággal bír, mivel a Duna-delta közvetlen közelében található, és mert az ott elhelyezhető radarrendszerekkel a teljes régió tengeri és légi tevékenységét követni lehet, egészen a Mediterráneum keleti térségéig”. Ez a NATO számára is új helyzetet teremtene és egy teljesen új stratégia kialakítását követelné.

Hirdetés