Világ hvg.hu 2021. szeptember. 22. 21:22

Politikusokat és újságírókat hallgattak le Grúziában, bekérette az EU a nagykövetet

Az egyház orosz kapcsolatai után szimatolt a kormány, de a közélet más szereplőit is sikerült lehallgatniuk – például az EU nagykövetét.

Bekérette az Európai Unió Brüsszelbe a grúz nagykövetet, miután a héten kiderült: az ország titkosszolgálata többek között EU-s diplomatákat is lehallgatott, írja a Szabad Európa angol nyelvű oldala.

A grúz kormány az Unió grúziai nagykövetét, Carl Hartzellt magát is megfigyelte, de amerikai diplomatákat, Izrael nagykövetét, újságírókat és ellenzéki politikusokat is lehallgattak. A kiszivárgott, majd a grúz sajtóban megjelent értesülések szerint a célkeresztben a grúziai ortodox egyház, illetve annak Oroszországhoz fűződő viszonya volt.

Hartzell azt mondta szerdán, hogy egy „olyan barát és partner, mint Grúzia” nem válhat megfigyelőállammá, és bekérette a grúz külügyet Brüsszelbe, hogy tisztázzák és foglaljanak állást az ügyben. Hozzátette:

A mélysége és a tartalma a megfigyelési botránynak jócskán túllépi a titkosszolgálati munka egészséges határait.

A miniszterelnök, Irakli Garibasvili szerint álhír a lehallgatási botrány, amelyet az ellenzék terjeszt. Állította, a titkosszolgálat a nemzetközi normáknak megfelelően végez csak megfigyeléseket. Az EU azonban kész válaszlépéseket tenni az ügyben.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.