Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyelőre nincsenek közvetlen veszélyben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet észak-afganisztáni irodájának helyi alkalmazottai, de a budapesti központ minden eshetőségre felkészült – tudtuk meg a szervezet kommunikációs igazgatójától. A MÖSZ mindenesetre már felfüggesztette az afganisztáni irodájában a munkát, ahogy a segélyprogramokat is.
“Az elmúlt években már éreztük, hogy egyre erősebbek lettek a tálibok jellemzően a városokon kívül” - mondta a hvg.hu-nak Gáncs Kristóf, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) kommunikációs igazgatója. A MÖS húsz éve jelen van Afganisztánban, az ország északi részén fekvő Mazari Sharifban irodát tart fenn. Míg az első években állandó magyar munkatársak vezették a munkát, az elmúlt években már helyi munkatársak hajtották végre a segélyprogramokat. A 10-12 fős, helyiekből álló stábbal a MÖS budapesti vezetése folyamatos kapcsolatban áll. Az elmúlt napokban a kinti irodának a működését a budapesti központ átmenetileg felfüggesztette, ahogy a folyamatban lévő segélyprogramjaikat is.
“A munkatársainktól nem jött még olyan információ, hogy közvetlen életveszélyben lennének, de ez egy törékeny helyzet, napról napra, óráról órára változhat, tehát bizonytalan a helyzet. Vannak mindenesetre forgatókönyveink a különböző helyzetekre, de arról, hogy kivonulunk-e az országból, vagy hogy tudjuk-e és hogyan folytatni a humanitárius munkát, arról korai még beszélni.” - nyilatkozta Gáncs Kristóf, hozzátéve: most is folyamatos kapcsolatban állnak a helyi munkatársaikkal és mindent megtesznek a biztonságuk érdekében.
Szakértők arra számítanak, hogy az ország északi részén élők közül többen az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán felé veszik most az irányt, oda menekülnek, így könnyen lehet, hogy menekülttáborok alakulnak ki ott. Erre a MÖS-nek is fel kell készülne, de évtizedes térsége nyomán, Üzbegisztánban is rendelkezik beágyazottsággal a magyar szervezet. Gáncs szerint, ha a teljes kivonulás mellett kellene esetleg dönteniük, akkor sem veszne kárba az a húsz év, amit Afganisztánban dolgoztak, mert főleg fejlesztési munkákat végeztek.
Az Afganisztánt többször megjárt Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő lapunknak arról beszélt, hogy akár az is elképzelhető, hogy a tálib rezsimben tovább működhetnek majd a külföldi segélyszervezetek. Ezt Gáncs Kristóf sem tartja elképzelhetetlennek. “Amit a jelen helyzet mutat, az alapján el tudom képzelni, hogy maradnak az NGO-k. Kérdés, milyen garanciák lesznek” - mondta Gáncs, utalva arra, hogy a tálib vezetés jelenlegi kommunikációja nem tűnik erőszakosnak, a békés, rendezett megoldás irányába mutat. Ám abban Wagner és Gáncs is egyetért, hogy a helyzet bármelyik pillanatban megváltozhat.
Afganisztánban az amerikai katonák kivonulásával gyorsultak fel az események: a tálibok napok alatt visszafoglalták az országot, ezzel ezreket menekülésre késztetve lakóhelyükről. A tálib lázadók vasárnap vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba. Ezzel egy időben Asraf Gáni elnök elhagyta az országot, mondván, el akarja kerülni a vérontást, mivel az iszlamista fegyveresek közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az ország irányítását.
Borítóképünkön a segélyszervezet munkatársai láthatók a Kék mecset udvarán, Mazar-i-Sharifban 2020. június 9-én.
Dezső András: Mi a franc folyik Afganisztánban?
Az amerikaiak kénytelenek lesznek végignézni, hogy hiába ölték bele önös érdekből a világ pénzét egy nyomorult, viharvert országba, ott sehogy sem sikerült békét és stabilitást megvalósítani. Az afgán katonák és rendőrök jól képzettek, de nem hülyék, hogy egy olyan korrupt államért haljanak meg, amelyik még a fizetésüket sem akarja biztosítani - elsősorban ilyen roppant egyszerű oka van annak, miért foglalják hamarosan vissza a tálibok az egész országot.
