A szerkezetek közül több tucatot elhárítottak a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer ellenrakétái.
Több mint 150 rakétát lőttek ki palesztin fegyveres csoportok hétfőn Izraelre a Gázai övezetből – közölte az izraeli hadsereg. A késő esti tájékoztatás szerint több tucatnyit elfogtak a Vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái, de a kölcsönös rakétatámadások tovább folytatódtak a felek között.
Az övezetet irányító, iszlamista Hamász katonai szárnya közzétett egy videofelvételt, amelyen harcosaik láthatók rakéták és indítóállások mellett. Az üzenet, hogy: "Ha folytatjátok, mi is folytatjuk". Eközben az izraeli védelmi minisztériumban vészhelyzeti ülést tartottak este, amelyen részt vett Benjámin Netanjahu kormányfő és a katonai vezetés is.
Jeruzsálem-nap: Reggel kőzápor és könnygáz, este megindult a rakétázás is
Pont a világ egyik legáltoltottabb részén indulhat újra a fegyveres konfliktus, a vírushelyzet miatt javarészt háttérbe szorult feszültségek újra a felszínre törtek Izraelben. Az okokról mindkét oldal mást mond. A palesztinok szerint arab családok kilakoltatása miatt tört ki az erőszak Kelet-Jeruzsálemben, az izraeliek szerint viszont a palesztin belháborúkat szította tüzet akarják a külső ellenségre irányítani a palesztin politikusok.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a feszültség csillapítására intette mindkét felet, leszögezve, hogy a Hamásznak "azonnal be kell szüntetnie a rakétatámadásokat". Hasonlóan nyilatkozott Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki teljességgel elfogadhatatlannak nevezte a polgári célpontok elleni palesztin rakétatámadásokat, amelyek hozzájárulnak a helyzet eszkalációjához. Hangsúlyozta, azonnal le kell állítani az erőszakot.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésen tárgyalt a helyzetről, és diplomáciai források szerint a testület mind a tizenöt tagja aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatosan, azonban az Egyesült Államok, Izrael legfőbb szövetségese úgy vélekedett, hogy az előterjesztett nyilatkozat elfogadása nem segítené a rendezést. Ezen dokumentumban a kilakoltatások, a telepépítések beszüntetésére, valamint "nyugalomra" és a "szent helyek történelmi status quójának megőrzésére" szólítottak volna fel. Az amerikai kormány beleegyezett a nyilatkozat szakértői megvitatásába, de még nem született kompromisszum.