Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Valamennyi ország kémkedik, a módszerekben viszont komoly különbségek vannak. Míg a nyugati államok egyre nagyobb szerepet szánnak az elektronikus eszközöknek, az oroszok a személyes hírszerzést tartják a leghasznosabb eszköznek. Az utóbbi napokban Olaszországban és Bulgáriában is lebuktak az orosz hírszerzés jól beépített ügynökei.
„Nagyon sok anyagot küldött legutóbb. Láttam, ami a pendrive-on volt, nagyon jó információk” – üzente a napokban leleplezett bulgáriai orosz kémhálózat egyik tagjának a csoport állítólagos főnöke. Valószínűleg ez lehetett az egyik utolsó csomag, a hat letartóztatott bolgár állampolgár egyike ugyanis a védelmi minisztérium egyik magas rangú alkalmazottja volt és annyira felbátorodott a korábbi sikerek hatására, hogy közel másfél órán keresztül fényképezte a számítógépe képernyőjére előhívott titkos adatokat, köztük az amerikai F-16-os harcigépekkel kapcsolatos adatokat. A helyi szolgálatok azonban már figyelték őt, s az irodájába telepített kamerával felvették az egész akciót. Mást is rögzítettek, például azt, hogy az ügynökök miként találkoznak egy teniszpályán a vezetőjükkel, vagy azt, hogyan mondja el a főnök, hogyan kell a kémkedési eszközöket ajándéknak álcázni.
A NATO-tag Bulgáriában végül hat bolgár állampolgárt vettek őrizetbe és két orosz diplomatát utasítottak ki – a csoport főként az észak-atlanti szövetséggel, a CIA-val, valamint az Ukrajnával és a karabahi konfliktussal kapcsolatos információkra utazott – s a kémügy tovább rontotta a Moszkva és Szófia közötti, az utóbbi időkben egyébként sem túl baráti viszonyt.
A kapcsolatok már csak azért sem voltak túl jók, mert 2019 óta Szófia már hat kémkedéssel vádolt orosz diplomatát utasított ki, és Bulgáriában úgy érzik, Moszkva azt használja ki, hogy a bolgár és az orosz nemzet között hagyományosan barátiak voltak a kapcsolatok, s a kommunista időkben Moszkvához hű emberek töltötték be a vezető tisztségeket. Ezen káderek közül sokan karrierjük megtörése nélkül vészelték át a helyi rendszerváltást, s a jelek szerint többen akadnak, akik elvi okokból, vagy zsarolás áldozataként továbbra is kiszolgálják Moszkvát információkkal. A most leleplezett csoport vezetője még a Szovjetunió létezésének az idején tanult egy moszkvai kémiskolában, s a főnök a legjobb ügynököknek havi 1800 dollárnak megfelelő összeget fizetett.
„Személyes ügy
A bulgáriai incidens is azt mutatja, hogy az orosz titkosszolgálatok továbbra is a személyes információgyűjtésre alapozzák a tevékenységüket. Szerintük ez a legjobb módszer és ezen a téren nagyon erősek” – mondta Mark Galeotti ismert Oroszország-szakértő.
Moszkva más helyen is hasonló körben próbálkozott, a Szovjetunió széthullásakor függetlenné vált Észtországban több magas rangú katona, illetve védelmi minisztériumi alkalmazottról is kiderült, hogy az oroszoknak dolgozott. A legismertebb ügynök az 1995 és 2008 között orosz zsoldban álló Herman Simm volt, akit végül 2019 decemberében engedtek feltételes szabadlábra. De nagy port vert fel a korábban hősként számon tartott Deniss Metsavas ügye is: az Afganisztánban is megfordult észt tüzértisztet egy nőüggyel húzták csőbe, s amikor szakítani akart az orosz titkosszolgálatokkal, akkor a magát „homo sovieticusnak” tartó apját is beszervezték, s így folytatták a zsarolást.
A NATO-ban – az egykori Szovjetunióval szimpatizáló alkalmazottak pozícióban maradása miatt – sokan biztonsági kockázatnak tartják az egykori szocialista országokat, köztük Magyarországot is. 2019-ben Magyarország külön is előkerült: amikor Budapestre költöztették a még a KGST-időkben létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank központját, a nyugati elemzők úgy vélték, a diplomáciai mentességet kapott pénzintézettel Moszkva egy egész kémközpontot telepített a magyar fővárosba. És megvolt a magunk „oroszkém-ügye” is, bár a hírszerzéssel vádolt Kovács Bélát 2020-ban felmentette a bíróság a kémkedés vádja alól, azt a bíró is bizonyítottnak találta, hogy a politikust beszervezte az SZRV nevű orosz hírszerző szervezet.
Nyugati irány
Az oroszok a NATO szempontjából fontos nyugati államokban is ügynökhálózatot tartanak fenn. Legutóbb, a hét elején, Olaszországban buktak le az orosz kémek: egy olasz tengerésztiszt és egy orosz ügynök találkozott, s a rendőrök akkor jelentek meg, amikor az olasz férfi a NATO-val kapcsolatos titkos iratokat adott át és átvette az azokért járó pénzt. Az olaszok által nagyon súlyosnak minősített incidens miatt kiutasították a tetten ért orosz férfit, valamint követségi felettesét is.
A mostani bulgáriai és olaszországi botrány több szempontból is rosszul érinti Oroszországot: bár Moszkvában alaptalannak nevezték a szófiai vádakat – az olasz ügyről szemérmesen hallgatnak –, a kémkedési incidensek tovább növelik a Navalnij-ügy miatt egyébként is komoly feszültséget. És az is fontos, hogy amikor 2018-ban vélhetően az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU tisztjei a dél-angliai Salisbury-ben megpróbálták megölni Szergej Szkripal kiugrott orosz hírszerzőt, a nyugati államok több mint száz, diplomáciai fedésben tevékenykedő orosz hírszerzőt küldtek haza és ezzel, legalábbis átmenetileg homokot szórtak az orosz kémszervezetek gépezetébe. Ez volt a történelem eddigi legjelentősebb tömeges kiutasítása, s elemzők szerint a mintegy 20 nyugati ország valóban azokat zavarta haza, akik irányították az érintett országokban zajló orosz kémtevékenységet.
