Törökország hosszú ideje nyújt menedéket a Kínából menekülő ujgur nemzetiségű embereknek, ám ezen változtathat egy új kiadatási egyezmény, amit Pekinggel kötött Ankara – írja a The Guardian. A két ország 2017-ben a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva írta alá az egyezményt, amelyet Kína a hétvégén ratifikált.

A török kormány a maga részéről még nem léptette életbe a megállapodást, a parlament egy része hevesen ellenzi is ezt. Ugyanakkor Ankara és Peking sok területen közeledett egymáshoz az utóbbi években, és a közeledés része az egyre erőteljesebb török fellépés is azokkal az ujgur menekültekkel szemben, akiket Kína terrorizmussal vádol.

Egyes sajtóhírek szerint Kína a koronavírus elleni védőoltások visszatartásával is nyomást gyakorolhat Ankarára a ratifikáció érdekében. Egy szállítmánynak már meg kellett volna érkeznie Törökországba a kínai vakcinából, ám vámellenőrzésre hivatkozva napok óta feltartják.

Törökországban nagyjából 50 ezer ujgur menekült élhet. Jogvédők szerint a kiadatási egyezmény közülük különösen azokra jelenthet veszélyt, akik felszólalnak az ujgurokat Kínában érő elnyomással szemben, illetve bizonyítékokat, vagy beszámolókat hoznak nyilvánosságra arról.

A muszlim vallású ujgurok mintegy tízmillió lelket számláló közössége Kína nyugati részén, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen él. Az ENSZ 2018-as jelentése szerint abban az évben már 1 millió ujgur nemzetiségű embert tartottak táborokba zárva, amelyek létét kiszivárgott dokumentumok is megerősítették. Egy másik jelentés szerint a kínai kormány a foglyok közül körülbelül 80 ezer embert kényszermunkához hasonló körülmények között dolgoztat 27 kínai gyárban, amelyek a világ legnagyobb cégeinek termelnek.

A nő, aki kijutott a kínai ujgur átnevelő táborból

Gulzira „bűne" az volt, hogy túl sok időt töltött a rokonainál, Kazahsztánban.