Januártól a dél-koreai Szöulból folytatja munkáját a The New York Times (NYT) eddig Hongkongban működő szerkesztősége. Az Euronews szerint az amerikai lap félti a sajtószabadságot, valamint a július 1-jén életbe lépett kínai nemzetbiztonsági törvény miatt bizonytalannak érzi újságírói hongkongi helyzetét.

Az új nemzetbiztonsági törvénnyel szemben több külföldi kormányzat is kifejezte ellenérzéseit, hiszen jogvédők szerint a törvényre hivatkozva betilthatóak lesznek akár tüntetések is, illetve letartóztathatóak, és Kínának kiadhatóak lesznek azok az emberek is, akiket a hatalom felforgatóként jelöl meg. Így a külföldi, vagy a hatalommal szemben kritikus hangként megjelenő újságírók is.

Peking megüzente: Hongkong az övé, és nem érdekli mások véleménye

Szóban és tettben is megerősítette Peking, hogy a magáénak tekinti Hongkongot, amelynek sorsába kívülről nem tűr beleszólást, a belső ellenzéket pedig a vártnál is drasztikusabb nemzetbiztonsági törvénnyel kényszeríti megadásra.

Az Amerikai Egyesült Államok és Kína közti médiacsatározás nem most kezdődött, a The New York Times távozása Hongkongból pedig csak egy tünete a két ország közötti feszültségnek. Kína márciusban visszavonta a The Wall Street Journal, a The New York Times, valamint a The Washington Post néhány munkatársának újságírói engedélyét, egyúttal eltiltotta őket mind a hongkongi, mind a makaói munkavégzéstől. Erre válaszul az amerikai belbiztonság 90 napban maximálta a kínai újságírók vízumait, ez alól pedig csak a hongkongi és makaói lapok munkatársai képeztek kivételt.