Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Százezrével érkeznek Európába az egészségügyi védőfelszerelések Kínából, ezzel egy időben mind többen aggódnak, hogy Peking a humanitárius célok mellett gazdasági és politikai haszonszerzésre is használja a segítségnyújtást. Különösen igaz az a közép-európai térségre, ahol Orbán Viktor és más kormányfők is az Európai Unió ellenpéldájaként hozták fel Kínát. Peking tagad, az viszont tény, hogy sok drágán vásárolt koronavírusteszt és maszk minőségével komoly bajok vannak.
„Itt nézzük, hogy a beszerzések hogyan alakulnak, egészen a repülőjáratokig. A járvány elleni harc legfontosabb színtere ez a szoba” – mutatta be nemrég Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium COVID-19-központját a terepszemlét tartó Orbán Viktornak.
A helyiségben nem volt nehéz észrevenni, hogy a táblákon szereplő megrendelések – legyen az maszk, kesztyű, vagy éppen lélegeztetőgép – legtöbbje Kínából érkezik. Az Országgyűlés keddi ülésén Szijjártó Péter már a pontos számokat is ismertette: eszerint Magyarországnak több mint 148 millió 700 ezer maszk, 3 millió 305 ezer teszt és 47 millió 754 ezer védőfelszerelés beszerzésére van szerződése.
A védőfelszerelések folyamatos érkezése a magyarországi egészségügy ellátását ismerve mindenképpen pozitív hír, és Magyar Levente államtitkár részéről sem volt túlzás, amikor úgy fogalmazott: élet-halál harc folyik Kínában minden egyes lélegeztetőgépért. Csakhogy az, amit az Orbán-kormány a keleti nyitás sikereként próbál beállítani, az nemzetközi szakértők szerint sokkal inkább az úgynevezett „kínai maszkdiplomácia” számlájára írható. Ennek előretörése egyáltalán nem nyugtatja meg a térség biztonságpolitikai szakértőit, akik attól tartanak, hogy
a pekingi vezetés a segítségnyújtás álarca mögé bújva politikai és gazdasági előnyt próbál magának faragni a régióban.
Keleti nyitás, nyugati aggodalom
Kínát rengeteg kritika érte az elmúlt időszakban amiatt, hogy jelentések szerint hónapokig próbálta elhallgatni a Vuhanban kitört járványt, ezzel hozzájárulva a fertőzés terjedéséhez. Nem csoda, hogy az ottani vészhelyzet elmúltával a kínai diplomácia rohamtempóban igyekezett mindent bevetni imázsa javításáért: ennek része az egészségügyi segítségnyújtás is (például orvosok küldése más országba), ami a jótékonyságon keresztül próbálja nagylelkű szövetségesnek beállítani Pekinget. A maszkbiznisznek viszont semmi köze a jótékonykodáshoz.
Bár a védőeszközökre természetesen minden országnak szüksége van, több nyugat-európai kormány is aggódva figyeli a fejleményeket. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig nemrég egy írásában Kínára utalva hívta fel a figyelmet a veszélyekre.
„Tisztában kell vele lennünk, hogy a jótékonyság politikája mögött geopolitikai összetevő, befolyásért folyó harc is van. Tényekkel felfegyverkezve kell megvédenünk Európát az ellenzőivel szemben” – írta.
A közép-európai országok többsége azonban egészen máshogy viszonyul a kínai segítséghez, sőt a járványhelyzet óta nem ritka az sem, hogy vezetőik az Európai Unió ellenpéldájaként hivatkoznak rá.
„Látni kell, hogy segítség innen nem nagyon jön. Segítséget a kínaiaktól kaptunk, és a Türk Tanács tagjaihoz fordultam, ahol Magyarország is tag, hogy adjanak segítséget, és onnan kaptunk is” – mondta Brüsszelre utalva Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjúban.
Magyarország ráadásul nem az egyetlen hely Közép-Európában, ahova az elmúlt hetekben hatalmas mennyiségben érkeztek kínai egészségügyi eszközök. Az AP hírügynökség jelentése szerint, amikor kínai orvosok landoltak a belgrádi repülőtéren, Aleksandar Vucic szerb elnök egyenesen megcsókolta a kínai zászlót, és – a magyar kormányhoz hasonlóan – az Európai Unióval szemben dicsérte Peking segítségét.
„Az európai szolidaritás nem létezik, csak Kína segíthet” – mondta Vucic, amikor bejelentette a szerbiai veszélyhelyzet elrendelését.
A varsói repülőtéren személyesen köszöntötte 80 tonnányi kínai védőeszköz érkezését Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő is, a cseh elnök pedig szintén a távol-keleti segítséget méltatta. És miközben kínai szállítmányok, sőt még orvosok is érkeztek a járvány által leginkább sújtott Olaszországba, Spanyolországba és más európai országokba is, talán sehol nem fogadta őket olyan politikai lelkesedés, mint a kelet-közép európai régióban. Ez pedig Peking érdeke is, hiszen Kína már régóta harcol az oroszokkal azért, hogy nagyobb befolyást szerezzen a térségben, elég csak a Budapest–Belgrád vasútvonal építésére gondolni, amelynek részleteiről még biztosan sokáig nem fog információkat kapni a nagyközönség.
Bölcs vezető, sok maszk
Kína mindenesetre többször határozottan visszautasította a vádakat, hogy politikai befolyásra akarná használni a helyzetet, és arra hivatkozott, hogy a Nyugat-Európában mindig is félreértették a szándékait.
„Peking mindent megtesz, hogy segítse a leginkább érintett országokat” – mondta az AP kérdésére a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Egészen máshogy látja viszont a történteket Marcin Przychodniak, a lengyel nemzetközi intézet (Polish Institute of International Affairs) szakértője. Úgy véli, miközben a közép-európai országok nyilvánvalóan hálásak a kínai segítségért, a háttérben nemcsak politikai, hanem gazdasági motivációk is felsejlenek. A South China Morning Postnak azt mondta, az eszközökkel együtt a „bölcs vezető és a sikeres politikai rendszer” narratívája is megérkezik.
Ráadásul azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az eszközök megszerzése körül akkora a verseny, hogy a kormányoknak közvetlenül a kínai hatóságokkal kell tárgyalniuk a siker érdekében, ami az ellenőrzést is nehézzé teszi.
A közvetlen kapcsolatok fontossága valószínűleg a magyar külügynek sem ismeretlen. Erre utalt Magyar Levente is, amikor a Facebookra feltöltött videóban azt mondta, hogy a kínai lélegeztetőgépekért már a gyáraknál kell sorban állni, Szijjártó Péter pedig állítása szerint jó kapcsolatait is latba vetette, így kapott egy embert a kínai kereskedelmi minisztériumban, aki segít.
Más szakértők viszont arra figyelmeztettek, hogy bár Kína szándékai egyértelműek, ezzel nincsenek egyedül a világon. Rengeteg más ország is igyekszik saját imázsán javítani azzal, hogy segélyszállítmányokat küld a legnehezebb helyzetben járó országoknak. Így ment egy kubai orvoscsapat Olaszországba, akik a koronavírusos betegek kezelésében próbálnak segíteni, Németország kórházai pedig több súlyos állapotban lévő fertőzöttet is átvettek onnan.
Ráadásul elemzők szerint bármekkora is a segítség, az csak rövidtávon lesz hatással a diplomáciai kapcsolatokra.
„Hosszú távon nehéz elképzelni, hogy a pekingi vezetést egyébként bíráló kormányok hirtelen elfelejtik majd az összes problémát csak azért, mert Kína maszkokat adott nekik” – mondta a lapnak Miwa Hirono, a japán Ritsumeikan Egyetem Kína-szakértője.
Kétes minőség
Kína hírnevének emellett az sem tesz túl jót, hogy számos ország jelezte már, hogy a tőlük rendelt szállítmányok minősége finoman szólva is hagyott maga után kívánnivalót. A hollandok 600 ezer maszkot hívtak vissza, a finnek 2,3 millió maszkot minősítettek használhatatlannak, a spanyolok 50 ezer kínai koronavírustesztet dobtak a kukába, de még a csehek is arra panaszkodtak, hogy a hozzájuk érkezett 300 ezer teszt harmada volt hibás.
A magyar hatóságok eddig nem voltak hajlandóak elárulni, Magyarországon történt-e ilyen, bár Müller Cecília országos tiszti főorvos egyszer utalt rá, tisztában vannak a nemzetközi tapasztalatokkal, ezért folyamatosan ellenőrzik az eszközök minőségét, illetve elmondta, "ezek minősége eltérő."
Ahogy arra az Index cikke is rámutatott, nagy problémát jelentett az is, hogy a gazdasági előnyöket kihasználva rengeteg kínai cég állt át a maszkgyártásra, pedig semmilyen tanúsítványuk nem volt. A megszorult európai országok azonban ennek ellenére vették a termékeket, hiszen óriási volt a hiány a piacon, így kerülhettek teljesen hatástalan tesztek és nem megfelelő maszkok az egészségügyi intézményekbe.
Hogy elejét vegye a diplomáciai botrányoknak, Kína április elsejétől szigorított, és már csak azokat a termékeket engedi kivinni az országból, melyek megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. Azt viszont valószínűleg már soha nem tudjuk meg, hogy a szigorítás előtt hány százezer, valójában használhatatlan védőfelszerelést adtak el.
Óriási kereskedelmi háború alakult ki a kínai szájmaszkokért
