Az Európában állomásozó amerikai katonák körében is már több tucat koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván, s háromezer körül jár a karanténba zártak száma. A NATO és az USA a közeli hónapokban tervezett hadgyakorlatok kétharmadát törölte, és a tervezettnél sokkal kevesebben vesznek részt a legnagyobb gyakorlaton, a Defender Europe 2020-on: a tervezett 17 ezer helyett csak 5-6 ezer amerikai érkezik Európába. Pedig erre igencsak készültek a NATO-ban, ez lett volna ugyanis az utóbbi 25 év legnagyobb partraszállási gyakorlata.

„Az észak-atlanti szövetség európai parancsnoksága a legrosszabb helyzetben is képes lesz arra, hogy visszaverje a szövetség elleni esetleges támadásokat” – mondta Tod Wolters, az Európában szolgáló amerikai erők parancsnoka. Hozzátette: A koronavírus-járvány egyelőre nem érinti komolyan a harckészültséget, de egy elhúzódó válság komoly kihívások élé állítja a katonai szövetséget.

Washingtonban közben bejelentették, hogy a Pentagon a jövőben csak a vírussal fertőzött katonák számát közli, ám szakítva az eddigi gyakorlattal nem árulja el, hogyan oszlanak meg a betegek. A titkolózás oka az, hogy az USA attól tart, az ország ellenségei fontos információkhoz juthatnak, ha tudják egy-egy térségben hány katona betegedett meg. „A fertőzöttek száma egyelőre nem olyan magas, hogy az érintené a hadsereg harckészültségét. Ha a jövőben a parancsnokság úgy véli, hogy már annyi a beteg, hogy az csökkenti az USA stratégiai elrettentő vagy válaszadó képességét, természetesen nem osztanánk meg ezt az információt” – nyilatkozta Alyssa Farah, a Pentagon szóvivője.

Veszélyben a hadrafoghatóság

Az amerikaiak jelenleg is több fronton harcolnak, s Mark Esper amerikai védelmi miniszter a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy a harcképességgel kapcsolatos adatok megőrzése különösen Afganisztánban és Szíriában fontos, ahol az Iszlám Állam ellen karcolnak az amerikai katonák, illetve Kelet-Afrikában, ahol az Al-Sabab terrorszervezet az ellenfél.

A Stratfor amerikai elemző intézet értesülései szerint az Irakban állomásozó amerikai egységek kiürítettek néhány támaszpontot, hogy ezzel is csökkentsék a fertőzésveszélyt, az országban lévő holland és brit katonák pedig felfüggesztették az iraki hadsereg képzését.

A koronavírus-járvány Dél-Koreában is okozott már gondokat az amerikai katonáknak, illetve a támaszpontokon velük élő családtagoknak. Bár a kórokozó csupán néhány katonát fertőzött meg, a tömeges megbetegedést csak úgy sikerült megakadályozni, hogy a minimálisra korlátozták a működést, s ez csökkentette az ott lévő egységek harcképességét.

Nehéz választás

Németországban, ahol a haderőt, a Bundeswehrt már bevonták egyes polgári feladatok ellátásába is, ugyancsak gondot okoz a katonák között is terjedő járvány. Aki teheti, az otthonról dolgozik és a laktanyákban szolgálók is igyekeznek kerülni mások közelségét. A reggeli tornagyakorlatoknál már két méterre állnak egymástól a katonák, s felfüggesztették a harckocsizók gyakorlatait, hogy ne kellejen több embernek egyszerre beülnie a tankon belül szűk zárt térbe.

Az Afganisztánban szolgáló német katonák is beszüntették a hadgyakorlatokat és csak a legszükségesebb kiképzéseket tartják meg az afgán kormányhadsereg katonáinak. A Bundeswerhben jelenleg mintegy kétszáz katona fertőződött már meg és hátszázan vannak karanténban, a fertőzöttek többségének nincsenek komoly tünetei.

Sok, kislétszámú NATO-egység teljesít szolgálatot távol a városoktól és kórházaktól, számukra a megfelelő orvosi ellátás hiánya is veszélyt jelent annak ellenére, hogy általában a fiatalabb és edzett embereknél viszonylag enyhék a koronavírus okozta tünetek. Viszont rémálommá válhat az, ha egy hadihajón jelenik meg a vírus: a különböző, kikötők környékén horgonyzó kirándulóhajók példája is mutatja, hogy egy zárt környezetben milyen gyorsan terjedhet a fertőzés.

Kína előbbre tart

A NATO-ban attól is tartanak, hogy Kína, ahol a jelek szerint már tetőzött a járvány, hamarabb lesz képes teljes egészében helyreállítani harckészültségét, mint az USA, ahol még emelkedőben van a betegek száma, s hónapokra lesz szükség a helyzet javulásához. Ez pedig – állítják a Stratfor elemzői – lehetőséget adhat Kínának arra, hogy saját hátsóudvarában úgy kezdjen katonai kalandba, hogy ezt az USA nem képes megakadályozni. Már csak azért sem, mert valamennyi elemző arra számít, hogy a NATO-tagállamok hadseregei a jelenleginél jóval nagyobb szerepre kényszerülnek a polgári lakosság védelme érdekében: Olaszországban, Franciaországban és Németországban már most részt vesz a katonaság az ideiglenes kórházak felállításában és működtetésében.

Hosszabb távon is lesz hatása a járványnak: a polgári és katonai repülőgépgyártásban ugyanazok a főszereplők, s mivel a gazdasági válság kiemelten érinti a légiközlekedést, a repülőgépgyártók is pénzügyi problémák elé néznek, ami miatt minden bizonnyal csúszni fog több védelmi projekt befejezése is. Az egészségügyi zárlat miatt a hajógyárak is állnak, ezért csúszni fog a hadihajók átadása, illetve a már szolgálatban lévők karbantartása.