A montenegrói tiltakozások már december óta tartanak és szombaton is ezrek tüntettek. Ilyen nagy számban azonban még nem vonultak utcára a hívek, akik azért tiltakoznak, mert véleményük szerint az új törvényt azért fogadták el, hogy a montenegrói állam rátehesse a kezét az egyház vagyonára. A tüntetők között magas rangú egyházi személyek is voltak, például Amfilohije montenegrói érsek, és a Moszkvához hű ukrán ortodox egyház feje, Onufrij metropolita – jelentette az MTI-nek Markovics Annamária, ottani tudósító.

Az új egyházügyi törvény szerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat, egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat veszíthetnek el. A Nyugat-barát montenegrói kormány így akarja háttérbe szorítani a szerb egyházat - vélik.

A kormány szerint erről nincs szó, bár az ország vezetői többször bírálták az egyházat, mondván, nem a montenegrói, hanem a szerb érdekek mellé álltak. Milo Djukanovic államfő pénteken például azzal vádolta meg Belgrádot és Moszkvát, hogy az egyházon keresztül akarják aláásni országa függetlenségét, NATO-tagságát és európai uniós törekvéseit.

A 620 ezres Montenegró lakosságának háromnegyede a szerb ortodox egyházhoz tartozó pravoszlávnak vallja magát, míg az ország lakosságának csupán egyharmada szerb. A montenegrói ortodox egyház több évtizede igyekszik különválni a szerb ortodox egyháztól, ám önállóságát a többi ortodox egyház nem ismeri el.