A tárcavezető aláhúzta: ez nem opció.

A 2015-ös többhatalmi atomalkut 2018 májusában Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta, arra hivatkozva, hogy Irán nem tartja magát az abban foglalt kötelezettségeihez. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) akkor nem talált arra utaló jelet, hogy az iszlám köztársaság megszegné az egyezményt. Egy évvel később Irán is jelezte, hogy fokozatosan kivonja magát a szerződés alól, ha annak többi aláírója nem tesz valamit a visszaállított amerikai szankciók hatásának ellensúlyozására. Január 5-én pedig bejelentette, hogy nem korlátozza többé atomprogramját, és folytatni fogja az urándúsítást, amelyet technikai igényeitől tesz függővé.

Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei pénteken rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák, mit tehetnének a Washington és Teherán közötti feszültség enyhítése érdekében.

Le Drian egyúttal jelezte, hogy Franciaország kész közreműködni a Teherán közelében lezuhant ukrán utasszállító repülőgép ügyében zajló nyomozásban.

Ali Rabiei kormányszóvivő visszautasította a vádakat, amelyek szerinte az Irán elleni pszichológiai hadviselés részei. Rabiei elmondta: minden olyan ország, amelynek állampolgára utazott a gépen, küldhet szakértőket Iránba, a Boeing pedig kifejezetten kérte, hogy bekapcsolódhasson a feketedobozok információinak feldolgozásába.

Le Drian emellett az Iránban bebörtönzött két francia kutató szabadon engedéséért is szót emelt. A külügyminiszter önkényesnek és elfogadhatatlannak nevezte fogva tartásukat, és úgy vélte, hogy szabadon engedésük jelentős gesztus lenne a jelenlegi feszült helyzetben.

Fariba Adelkhaht és Roland Marchalt, a párizsi Sciences Po egyetem szakértőit júniusban vetették börtönbe kémkedés, rendszerellenes propaganda terjesztése és a nemzetbiztonságra jelentett fenyegetés miatt.