Skandináviában, Észak-Szibériában, Alaszkában és Grönlandon is égnek a növényzettel borított vidékek, s bár május és október között korábban is voltak hasonló tüzek az arktiszi körzetben, azok intenzitása most minden korábbinál nagyobb. A tűzvészeket általában villámcsapások okozzák, ám most azért váltak gyakoribbá és pusztítóbbá a tüzek, mert a globális klímaváltozás miatt a szokásosnál jóval melegebb van a térségben. A lángok és s tűzoszlopok a műholdakról is jól látszanak, Mark Parrington, ismert szakértő „példátlannak” nevezte a pusztítás kiterjedését. Szerinte nagyon szokatlan, hogy júniusban ilyen súlyos legyen a helyzet. „A klímaváltozás miatt melegebb van a térségben és e miatt gyorsabban terjed a tűz, és tovább tart, mint korábban” - magyarázta Parrington. A növényekkel együtt ég a meleg miatt kiolvadt tőzeg is, s ez nagyon sok szén-dioxidot juttat a levegőbe. A meleg miatt felolvad az évszázadokon át fagyott tundra is, s a földből a szén-dioxidnál is agresszívabb üvegházhatás okozó gáz, metán kerül a levegőbe.

A BBC beszámolója szerint jelenleg is több száz tűz ég az északi, jórészt lakatlan területeken, ám a füst terjed, és Szibéria északi részén a városokban jelentősen romlott a levegő minősége a tűzvészek miatt. A hatalmas tüzek miatt csak júniusban mintegy ötven megatonna szén-dioxid került a levegőbe, ez annyi, mint amennyit Svédország egésze enged a levegőbe egy évben.

Oroszországban nem foglalkoznak a tűzoltással, a hivatalos magyarázat szerint a tűzoltók bevetése többe kerülne, mint amennyi kárt a lángok okoznak. „Nem fenyegetik a lakott településeket, illetve a gazdaságot” – magyarázta a krasznojarszki erdőügyi hivatal illetékese.