Az országok fogadjanak el egy ötödik Genfi konvenciót is, amely a többi, emberiség elleni cselekményhez hasonlóan a környezeti károkozást is háborús bűncselekménynek tekintené – javasolta nyílt levélben 24 neves tudós.
A kezdeményezők szerint az új jogi szabályoknak védeniük kellene a válságövezetekben lévő vadállatok élőhelyeit, a természeti parkokat, és felelőssé kellene tenniük a hadseregeket az általuk okozott környezeti károkért. A Nature című tudományos folyóiratban közölt nyílt levelet az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának soros ülése előtt tették közzé. Ezen a tanácskozáson a nemzetközi jogi szakértők azt tervezik, hogy napirendre tűzik a válságövezetekben elkövetett környezetkárosítás ügyeit is. „Reméljük, hogy a világ országainak kormányai beültetik a nemzetközi jogba ezeket az elveket. Ez nem csak a veszélyeztetett fajokat segítené, hanem azon helyi közösségeket is, amelyek megélhetését veszélybe sodorják a konfliktusok okozta környezeti károk” – áll a The Guardian című brit lap által ismertetett levélben.
A környezeti károk okozását háborús bűncselekményként való meghatározásának lehetősége először az 1990-es évek elején merült fel komolyan, amikor az iraki hadsereg több mint hatszáz olajkutat gyújtott fel, miközben kivonult a rövid időre megszállt szomszédos állam, Kuvait területéről. Egyes tudósok viszont már jóval korábban, például a vietnami háború idején felvetették ezt a javaslatot, amikor az amerikaiak az Agent Orange vegyszer felhasználásával okoztak hatalmas károkat a délkelet-ázsiai országban.
„A katonai konfliktusok járulékos kockázatokat jelentenek a már így is veszélyben lévő közel-keleti és afrikai állatvilágnak. Globális erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy egy évtizeden belül ne tűnjön el ezen térségek figyelemre méltó faunája” – írta az egyik kezdeményező, José Brito, a portói egyetem professzora.