Áll a bál Nagy-Britannia és az USA között előbbi nagykövete miatt, akit Trump "nagyon buta embernek" titulált. Ezzel azonban komoly kárt okozott a brit-amerikai kapcsolatokban is, márpedig az angolok a legrégebbi szövetségesnek számítanak.
Újabb mélységekbe süllyedt a napokban Donald Trump: miután a lapok megszellőztették, mit gondol róla Nagy-Britannia washingtoni nagykövete, az amerikai elnök nemcsak a tapasztalt diplomatának ment neki, hanem az USA legközelebbi szövetségesének számító szigetországnak is, s közben nem kímélte Theresa May kormányfőt sem. Trump most talán örülhet, a nagykövet, Kim Darroch ugyanis lemondott, ám a világ számára egyértelműnek tűnik, a nagykövetnek volt igaza, amikor kiszámíthatatlannak és kapkodónak (is) nevezte Trumpot és adminisztrációját.
A jelenlegi helyzetben nem folytathatom a munkámat - írta a lemondását bejelentő levelében Kim Darroch, miután Trump megfagyasztotta a levegőt a diplomata körül. Az elnök bejelentette, semmiben nem működik együtt a brit diplomatával, s ezt követően Darroch mindenhonnan lekerült a meghívott vendégek listájáról, s elmaradtak az amerikai politikusokkal tervezett találkozói is. Trump a maga szokásos stílusában azt írta - természetesen egy Twitter-üzenetben - hogy az USA-ra tukmált diplomata nagyon buta ember, majd hozzátette: “nem ismerem őt, de azt mondjak róla, nagyképű bolond”.
Az ország legfontosabb nagykövetségét vezető diplomata mellett kiállt Theresa May brit miniszterelnök is megkapta a magáét, róla azt írta az amerikai elnök, olyan ügyetlen, hogy még a Brexit-tárgyalásokat sem tudta sikeresen lebonyolítani. “Ment a maga bolond útján, s képtelen volt eredményt elérni” - szólt Trump üzenete. Az egészben talán az volt a legfurcsább, hogy Trump korábban arról beszélt, a Brexit fő támogatója, Nigel Farage lenne a legjobb washingtoni brit nagykövet.
Londoni kapituláció
De az is furcsa, ahogy a brit miniszterelnöki poszt fő várományosa, Boris Johnson megadta magát. A konzervatív politikus azt hangsúlyozta, az a legfontosabb, hogy Londonnak jó kapcsolata legyen legfontosabb szövetségesével. “Jó a kapcsolatom Trump elnökkel” - tette hozzá az a Johnson, aki 2015-ben még maga is alkalmatlannak tartotta Trumpot az elnöki tisztség betöltésére. “Megdöbbentő a tudatlansága” - mondta akkor Johnson egy interjújában.
Diplomáciai források szerint, ha nem Trump lett volna az, akit a brit nagykövet az elnöki adminisztráció egészével együtt tehetségtelennek, működésképtelennek, zavarosnak, és kiszámíthatlannak nevezett, akkor a kiszivárogtatásból nem robbant volna ki ekkora nemzetközi botrány. Trump viszont nem lett volna az aki, ha nem taposott volna bele azonnal páros lábbal az őt megsértők lelki világába. Még egyszer megmutatta, hogy teljes mértékben képtelen bármiféle kritikát elfogadni, s ha úgy érzi, megbántották, akár a legkitartóbb szövetségesére is hajlandó csípőből tüzelni. Erre egyébként már sok szövetséges rájöhetett, egyebek mellett Kanada, Németország és Japán is szerepelt már a Fehér ház urának a céltábláján.
A nagy sértegető
Így viszont nemcsak a Washingtonban egyébként nagyra tartott, több évtizedes diplomáciai múlttal rendelkező Darroch-ot sértette meg, hanem komoly kárt okozott a brit-amerikai kapcsolatokban is. A brit külügyminisztérium illetékesei például arról beszéltek, nem tudnak arról, hogy egy szövetséges ország nagykövetével ne lett volna hajlandó együttműködni a fogadó ország vezetője. “Akar ezután az USA-ban szolgálni egy magára valamit is adó brit közalkalmazott, hogy tudja, egy Twitter-üzenet is elég lehet ahhoz hogy kirúgják?" - idézte a londoni külügy egyik képviselőjét a The Washington Post című amerikai lap.
S a “nagy szövetséges” Boris Johnson élete is nehezebbé vált: miután nem állt ki az országát képviselő nagykövet mellett, ha néhány nap múlva ő lesz Nagy-Britannia kormányfője, nehezebb lesz elfogadtatnia a parlamenttel és közvéleménnyel a kereskedelmi és egyéb tárgyalásokon az USA-nak tett esetleges engedményeket.
Közben a brit külügyminisztérium sem lehet büszke magára, hiszen az, hogy kiszivároghattak a titkos jelentések azt mutatják, romlik a fegyelem a hivatalban. Brit források szerint valószínű, hogy a táviratokat egy Trumppal szimpatizáló, vagy a brit nagykövetet megbuktatni akaró alkalmazott jutatta el a lapokhoz.
Repedések a szövetségben
A britek helyzetét tovább rontja, hogy a Brexit közeledtével az EU-t elhagyni akaró politikusok általában azzal érveltek, hogy a szigetországnak leginkább az angolszász világgal kell jó kapcsolatban lennie, most pedig pofonként érkeztek az angolszász közösség központjának számító Amerika első embernek a szavai.
A brit-amerikai tengelyt ugyanakkor már korábban is érte csapás Trump részéről. Amikor 2018-ban - nagy valószínűséggel orosz ügynökök - Angliában megpróbálták megölni Szergej Szkripalt, a britek oldalára átállt egykori orosz hírszerzőt, Londonban nagyon visszafogottnak és hidegnek találták az első amerikai reakciókat. Bár később Washingtonból is kiutasítottak orosz diplomatákat, a brit politikusok már akkor is arról beszéltek, a jelek szerint elmúltak azok az idők, amikor London automatikusan számíthatott az USA szimpátiájára és támogatására.