Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nacionalista politikusok szítják ismét a viszályt románok és magyarok között, és a jelek szerint a "recept" még mindig működik. A helyszín ezúttal egy kicsi falu temetője.
Nem sokon múlott, hogy a Hargita megyei Úzvölgyében nem ismétlődtek meg csütörtökön az 1990-es marosvásárhelyi fekete március tragikus eseményei. A mára elnéptelenedett faluban lévő első világháborús magyar katonai temetőben a románok emlékművet akartak állítani az állítólag ott nyugvó román katonák tiszteletére, s közben rátámadtak a szertartást megakadályozni próbáló magyarokra. A román–magyar csörte most Budapest és Bukarest között folytatódik: előbb a magyar külügyminisztériumba berendelt román nagykövet nem ment el a Bem rakpartra, majd üzenet érkezett Bukarestből, amely szerint csak másik időpontot szeretnének.
Csütörtökön órákon át tartott a lökdösődés az úzvölgyi temetőben, s miközben a mintegy ezer, egymásba kapaszkodó magyar a főbejáratot zárta el, hogy megakadályozza a betonkeresztekből álló román emlékmű és parcella felavatását, a temető hátsó részén románok egy csoportja betört a területre, majd belülről kitépte a székelykapu egyik szárnyát. A magyarok akkor vonultak vissza, amikor néhány román kövekkel kezdett dobálózni, s azt skandálta, hogy „Takarodjatok Budapestre!”. A románok zászlórudakat is bevetettek, a kerítésen keresztül ezekkel lökdösték a másik oldalon álló magyarokat. A támadók között elsősorban az Új Jobboldal nevű soviniszta párt tagjai, valamint ismert futballhuligánok voltak, de egy videó tanúsága szerint a nacionalistákkal együtt jelent meg Sebastian Cucos, a román csendőrség parancsnokhelyettese is.
Ölik a románokat
Közben egy közismerten magyarellenes román politikus, az EP-választásokon független jelöltként indult George Simion azt állította, megverték őt a magyarok, majd olyan videót tett közzé a közösségi oldalakon, ahol azt látható, hogy éppen elesik. A helyszínen lévő szemtanúk viszont azt állítják, nem véletlen, hogy nem látszanak a kiosztott pofonok, mert azok nem is csattantak el, legfeljebb annyi történt, hogy valaki meglökte Simiont, aki azért azt is közölte, hogy „ölik a románokat”.
A politikus egyébként azért jött a helyszínre, hogy számonkérje a magyarokon, hogy ismeretlenek korábban szemeteszsákokkal fedték be a betonkereszteket. Az egyébként nem derült ki, kik hozták a zsákokat, a helyi magyarok szervezetei, köztük a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elítélték az akciót, s olyan provokációnak nevezték, amelynek célja a magyarok befeketítése volt.
Magyar visszavonulás
A szemtanúk szerint a magyarokat és a románokat egy ideig elválasztották egymástól a rendőrök, ám miután felbomlottak a sorok, és lökdösődés tört ki a két tábor között, az egyenruhások tétlenül nézték, hogy a románok több sírkeresztet is kitéptek a földből. A hatóságok annak ellenére nem léptek fel keményebben az emlékművet felállítók ellen, hogy a közeli Dormánfalva román nemzetiségű polgármestere által kezdeményezett projektet az illetékes minisztériumok, illetve az egyéb állami szervek is törvénytelennek minősítették.
A többórás szembenállás végül úgy ért véget, hogy a magyarok a soraikat újra rendező csendőrök védelme alatt elvonultak, így a románok felszentelhették és felavathatták az emlékművet. Az ő örömük sem volt teljes, míg szólt a román himnusz, a közelben lévő magyarok autódudák hangjával próbálták elnyomni a zene hangjait. A szertartás végeztével, csütörtök este a románok is távoztak.
Marosvásárhely árnya
A helyszínen lévők szerint nem sokon múlott, hogy a feszültség nem torkollott még durvább erőszakba, és nem ismétlődött meg az 1990-es marosvásárhelyi pogrom, amelyben öten – három magyar és két román – vesztették életüket. Akkor a városban tüntető magyarokat más településekről odaszállított románok támadták meg, s a több napig tartó zavargásnak végül a hadsereg vetett véget.
„Ezek a módszerek a marosvásárhelyi fekete március történéseit idézik meg, melyről azt hittük, egy európai uniós országban már soha nem ismétlődhetnek meg. Egyértelmű és brutális magyarellenességgel van dolgunk, melynek hazai és nemzetközi szinten is azonnal megálljt kell parancsoljunk" – közölte nyilatkozatában Csomorátnyi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke. Borboly Csaba, az RMDSZ hargitai elnöke szerint máshol is lehetnek provokációk. „Ma egy barbár erődemonstrációnak lehettünk részesei, de hisszük, hogy ezzel nem ért véget ez a küzdelem. Nekünk az egyetlen fegyverünk a törvény, és annak erejével harcolunk tovább. Ugyanaz a törvény kell hogy uralkodjék minden megyében, a magyarok nem lehetnek másodrendű állampolgárok. Kérek mindenkit, hogy továbbra se üljünk fel a provokációknak, mert a mai képek magukért beszélnek, ki volt civilizált, és ki volt barbár. Koncentráljunk a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúra, és folytatjuk a küzdelmet. Mert ma Úzvölgye, holnap Csíkszereda lehet a célpont” – írta a politikus Facebook-bejegyzésében. Már csak azért is nőhet a feszültség, mert egy év múlva, 2020. június 4-én lesz a trianoni békeszerződés aláírásának a századik évfordulója.
Az úzvölgyi incidens most Románia és Magyarország között folytatódik, Budapest, amely azt hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlan az erdélyi magyarok megfélemlítését célzó politika, jegyzékben tiltakozott az incidens miatt, s az eset teljes körű kivizsgálását követelte. „A magyar kormány elvárja, hogy ha már megelőzni nem tudták az eseményeket, akkor Románia legalább utólag adjon elégtételt és magyarázatot az identitásában mélyen megsértett több százezer magyar állampolgárnak – mondta Magyar Levente külügyi államtitkár. A magyar fél azt is hangsúlyozza, hogy az incidens súlyát az is növeli, hogy Románia tölti be az EU soros elnöki tisztét.
Románia ezzel szemben nem tartja igazán súlyosnak az incidenst, s azt hangsúlyozza, valamennyi országnak joga van megemlékezni hősi halottairól. Ezt az álláspontot képviselte Teodor Melescanu román külügyminiszter is Szijjártó Péterrel folytatott telefonbeszélgetése során. „A román diplomácia vezetője arra kérte magyar hivatali kollégáját, hogy küldjenek nagyon világos üzenetet a magyar közösségnek a konfrontáció és a feszültségek fokozódásának elkerülése érdekében. Melescanu kiemelte annak fontosságát, hogy a helyi román és magyar közösség által elfogadható gyakorlati megoldásokat találjanak, és hangsúlyozta az egyes államok korlátlan jogát, hogy megemlékezzenek a temetőben eltemetett hőseikről – idézte a szekelyhon.ro hírportál a bukaresti külügyminisztériumot. A vita pedig pénteken azzal folytatódott, hogy nem jelent meg a külügyminisztériumban a bekéretett román nagykövet, majd Bukarestből azt üzenték: valójában elmenne a diplomata, csak az időpont nem megfelelő.
Helyi források szerint a román nacionalizmust felkorbácsoló incidens leginkább az EP-választáson leszerepelt román szociáldemokrata pártnak (PSD) jött jókor – a párt válságát az is súlyosbítja, hogy gazdasági bűncselekmények miatt börtönbe kellett vonulnia a párt vezetőjének, Liviu Dragneának – de az RDMSZ is profitálhat az ügyből. Lekerül ugyanis a napirendről az a feltételezés, hogy az erdélyi magyar párt esetleg a PSD segítségével kaphatott több tízezer voksot az EP-választáson olyan román többségű körzetekben, ahol csak elvétve élnek magyarok. A Fidesz szövetségesének számító erdélyi magyar párt végül ezen szavazatoknak köszönhetően küldhet egy második képviselőit is az EP-be.
