Legalábbis ezt állítja Bugár Béla. A Most-Híd elnöke a Facebook-oldalán a szlovák belügyminisztériumra hivatkozva azt írta: egy másik állam himnuszának spontán eléneklése nyilvános, főleg kulturális-, társadalmi- vagy sportrendezvény résztvevői által nem értelmezhető e törvény megsértéseként.
Az állami jelképekről szóló jogszabálynak a himnuszéneklésre vonatkozó félreértelmezhető rendelete joggal váltott ki erős érzelmeket – írta a magyar-szlovák vegyespárt elnöke. Bugár Béla szerint a Híd világosan elmondta, más államok himnuszát, így a magyar himnuszt is, bárki bárhol lejátszhatja és énekelheti, ez így volt és így is lesz, amit a belügyminisztérium is megerősített. Ennek értelmében természetesen nem is büntethető.
A Híd képviselői egy olyan megoldást találtak, amely mindenki számára egyértelművé teszi a törvény vitatott passzusát. Ezt a megoldást Bugár ugyan nem fejtette ki, mit jelent pontosan, de azt állította: a polgárok félrevezetése folytatódik.
Ahogy az várható volt, Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök két hete megvétózta az állami jelképekről szóló törvényt – írta meg az Új Szó. A törvény azért váltott ki nagy felháborodást, meg büntethetővé tette volna más országok himnuszának eléneklését. Egész pontosan csak akkor lehetett volna egy idegen állam himnuszát elénekelni, ha az adott ország hivatalos delegációja jelen van, minden más helyzetben 7000 euró pénzbüntetés járna.
A javaslatot a szélsőséges SNS párt egyik képviselője nyújtotta be azért, mert a dunaszerdahelyi DAC futballcsapatának meccsei előtt a magyar szurkolótábor elénekli a magyar himnuszt. De a törvényt szó szerint értelmezve egy március 15-i megemlékezésen elénekelt Himnusz után is büntethetővé válna például egy iskola, ha nincs jelen hivatalos magyarországi küldöttség. A szakértők szerint a törvény értelmezése nehéz, akár alkotmányjogi problémát is felvethet.
A leköszönő köztársasági elnök azt írta: a törvény összeegyeztethetetlen a jogbiztonság és a jogállamiság elveivel. Most a parlamentben újra kell tárgyalni a javaslatot.