Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jóval kisebb nemzetközi visszhangot vált ki Vlagyimir Putyin orosz államfő és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető csütörtöki csúcstalálkozója, mint Donald Trump és a phenjani diktátor két korábbi találkozója. Pedig sok szempontból döntő lehet, miben állapodik meg Vlagyivosztokban Putyin és Kim.
A szokásos körülmények között érkezett meg szerdán az orosz Távol-Kelet fővárosába Kim Dzsong Un: mielőtt a politikus kiszállt volna a vonatból, 230 fős küldöttségének ezzel megbízott, fehér kesztyűt viselő tagjai gondosan leporolták azokat a felületeket, amelyekhez hozzáérhet az észak-koreai vendég. Amikor pedig kinyílt a vonatajtó, Kim egyből hatalmas limuzinjához ment, s amint elhajtott, testőrei a lassan haladó jármű mellett kocogtak.
Putyin és Kim Dzsong Un most először találkozik először, s a mostani tárgyalás tétje, hogy Oroszország képes-e visszaszerezni befolyását a Koreai-félszigeten: Moszkva korábban meghatározó szereplő volt, amit mutat az is, hogy a mostani phenjani vezető apja, Kim Dzsong-Il kétszer is ellátogatott Oroszországba, hogy találkozzon Putyin elnökkel. Míg Oroszország befolyása csökkent, Kína vette át a fő szövetségesi posztot.
Kis baráti segítség
Most, hogy a jelek szerint megállt, vagy legalábbis jelentősen lelassult az Észak-Korea és az USA közötti közeledés folyamata, Kim szövetségest keres Moszkvában: Oroszország számtalanszor megismételte már, hogy nem tartja eredményesnek azt, hogy a Nyugat durva gazdasági és politikai szankciókkal igyekszik elérni az észak-koreai atomfegyver-program leállítását, s Kim most azt szeretné, ha Putyin még egyértelműbb diplomáciai támogatást nyújtana Phenjannak a nyugati államokkal folytatott alkudozásban.
Az orosz és az amerikai álláspont között az a fő különbség, hogy míg az USA csak akkor lenne hajlandó az Észak-Korea elleni szankciók feloldására, ha az ország már véglegesen és teljes egészében leállította atomrakéta-programját, Moszkva szerint fokozatosságra lenne szükség. Azaz a szankciók részleges eltörlésével, és enyhítésével kellene jutalmazni Kim Dzsong Unt az enyhülésért tett lépésekért.
Moszkvai elemzők szerint Kim Dzsong Un gazdasági segítséget is kér majd partnerétől, ám ezen a téren nem számíthat túl sok jóra: Putyin aligha fogja látványosan semmibe venni az Észak-Korea elleni szankciókat, már csak azért sem, mert az orosz üzletemberek sem tartják túl biztonságosnak az esetleges észak-koreai befektetéseket. „Bár Oroszország vétójoggal rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, aligha fogja aláásni saját tekintélyét a szankciók kijátszásával, még ha Moszkva barátként is tekint Phenjanra” – vélekedett Artyom Lukin, orosz politológus.
A szankciók miatt egyébként az a veszély is fenyegeti Észak-Koreát, hogy Oroszország az év végéig hazaküldi az országban dolgozó sokezer észak-koreai vendégmunkást: az elsősorban különféle építkezéseken dolgozó koreaiak ugyanis jelentős mennyiségű pénzt juttatnak haza, s ezzel enyhítik az ottani gazdasági nehézségeket. (Amerikai becslések szerint Phenjan évente mintegy félmilliárd dollárnyi bevételhez jutott abból, hogy mintegy százezer munkást engedett külföldön dolgozni. A vendégmunkások közül mintegy 30 ezren voltak Oroszországban, s a Korea elleni szankciók értelmében az év vége előtt valamennyiüket haza kellene küldeni. Az oroszok már mintegy húszezer munkást hazaküldtek, így tízezren vannak még az országban.)
A befektetések terén az egyetlen kivételt talán az ásványi kincsek ügye jelentheti, külföldi becslések szerint Észak-Korea 6-10 ezermilliárd dollár értékű kiaknázatlan ásványkinccsel – arannyal, vasérccel, cinkkel, rézzel, grafittal, valamint ritka földfémekkel – rendelkezik, ám ezek felhozatalához jelenleg nincs se pénz, sem megfelelő bányatechnika az országban.
Nem nagyon ígérnek az oroszok
Kim, aki szerdán meglátogatta Vlagyivosztok nevezetességeit, azt is elmondta, a Putyinnal folytatott eszmecserén szóba kerül majd a koreai válság rendezésének az ügye is. Az oroszok ezzel kapcsolatban sem voltak túl bízakodóak, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a félsziget atommentesítését az Észak-Koreáról 2003-ban kezdett hat országos formátumban lehet megoldani. (Ebben a csoportban a két Korea mellett Oroszország, az USA, Kína és Japán vesz részt.) „Pillanatnyilag nincs más olyan formátum, amellyel hatékonyan hozzá lehet járulni a rendezéshez. De ettől függetlenül más államok is tesznek önálló erőfeszítéseket. Valamennyi olyan kezdeményezés támogatást érdemel, amely valóban a két Korea atommentesítését, illetve a koreai válság megoldását célozza” – mondta Peszkov. A szóvivő ezzel arra is utalt, hogy az USA, pontosabban Donald Trump, két csúcstalálkozón is igyekezett megoldást találni a válságra – valószínűleg túl gyorsan haladva – ám két hónappal ezelőtt, Kim és Trump hanoi tárgyalásai kudarccal értek véget, s azóta Észak-Korea újabb fegyverkísérleteket hajtott végre.
Az orosz elemzők szerint a fegyverkísérletek ellenére az utóbbi hónapokban valamelyest enyhült a feszültség a térségben. „Az utóbbi hónapokban egy kicsit stabilizálódott a helyzet. Oroszország mindent elkövet annak érdekében, hogy folytatódjon ez a pozitív trend” – idézte a BBC Jurij Usakovot, Putyin elnök külpolitikai tanácsadóját.
Putyin és Kim Dzsong Un első csúcstalálkozóját a Vlagyivosztokhoz tartozó Orosz-szigeten, a Távol-keleti Egyetemen tartják, a találkozó helyi idő szerint csütörtök délután egy órakor kezdődik, ami azt jelenti, hogy a két politikus magyar idő szerint hajnalban találkozik egymással.
