Világ: Egy volt tűzoltó leírta, miért volt olyan nehéz a Notre-Dame oltása

Gregg Favre szerint a magas tornyok, a hatalmas terek és a tűzvédelem hiánya mind hozzájárult a pusztításhoz.

After my last tweet, I got a couple DMs asking firefighting related questions about the #NotreDameFire.

I -like most of you- are watching from a world away. But if you’re interested in some profession specific things I’d note/be concerned of, you can follow this thread. pic.twitter.com/golMnbYsDK
— Gregg Favre (@GreggFavre) April 15, 2019

Bár a legrosszabb jóslata szerencsére nem vált be, érdekes részleteket írt le egy amerikai tűzoltó, mire kell figyelni egy olyan épület oltásánál, mint a Notre-Dame, és miért volt akkora a pusztítás a 850 éves katedrálisban.

Gregg Favre, aki St. Louis tűzoltóságán volt helyettes parancsnok, a Twitteren osztotta meg gondolatait. Mint írta, az ilyen templomok oltásánál az egyik legnagyobb probléma, hogy fából készültek, óriási nyitott terek vannak bennük, ráadásul nagyon kevés tűzzáró tömítést építenek be (ha egyáltalán volt ilyen a Notre-Dame falai között).

A szakértő még a tűz eloltása előtt valószínűsítette, hogy a tetőszerkezet teljesen el fog pusztulni, mert a lángok olyan gyorsan terjedtek a magas és szinte megközelíthetetlen területen. Gregg Favre szerint a nagy belmagasság miatt a tűzoltók azt a módszert sem tudták alkalmazni, hogy megnyitják a tető egy részét, így akadályozva meg a tűz továbbterjedését. Ezért nem tudtak a levegőből sem oltani.

AFP / PHILIPPE WOJAZER / POOL

Donald Trump amerikai elnök egyébként még az éjjel azt írta, hogy a levegőből repülve kellene oltani a tüzet, de erre nemcsak Favre, hanem a francia katasztrófavédelem is reagált, megírva, hogy ez miért rettenetesen rossz gondolat. Logikus persze, hogy egy több száz éves templom oltása Párizs kellős közepén egészen más technikát kíván, mint egy erdőtűzé. Mint írták, ha annyi vizet ráöntöttek volna egy helikopterről vagy repülőről a Notre-Dame-ra, amennyivel el lehetett volna oltani a tüzet, akkor az az egész épület szerkezetét károsíthatta volna, és a környéken lévő más épületekben is nagy kárt tehetett volna.

#NotreDame @PompiersParis Hélicoptère ou avion, le poids de l'eau et l'intensité du largage à basse altitude pourraient en effet fragiliser la structure de Notre-Dame et entraîner des dommages collatéraux sur les immeubles aux alentours.
— Sécurité Civile Fr (@SecCivileFrance) April 15, 2019

A francia katasztrófavédelem ezért a Szajnából szivattyúzta a vizet az oltáshoz, ahogy az egy Twitter-videón is látszik. A párizsi tűzoltóság szóvivője pedig arról beszélt, hogy az idő és a szél is ellenük játszott.

#NotreDame Une partie de l’eau utilisée par les pompiers a été pompée directement dans la Seine, juste à côté pic.twitter.com/XhryJnvGV8
— Marc Bettinelli (@MarcBettinelli) April 16, 2019

A tűzoltóknak így be kellett hatolniuk az épület belsejébe, ahol viszont a fecskendőkkel gyűlt meg a bajuk, hiszen nehéz velük manőverezni a 850 éves falak között. Arról nem is beszélve, mekkora veszélyben voltak a tető beomló darabjai miatt, így valóságos csoda, hogy „csak” egy tűzoltó sérült meg. Arra is oda kellett figyelniük, hogy mindenkit időben kimenekítsenek, ráadásul a felújítási munkálatok miatt a szokásosnál több ember tartózkodott a falak között.

Gregg Favre arra is emlékeztetett, mi kell egy ekkora tűz kialakulásához: oxigén, tüzelőanyag, hő és kémiai láncreakció. Ha ezek közül bármelyiket is kiiktatják, a tűz kialszik. A Notre-Dame esetében a tüzelőanyag eltávolítása lehetetlen volt, hiszen a templomokban szinte minden éghető. Egy ekkora tűznél a hő mértéke is akkora, hogy nem jöhet szóba a kiiktatása, kémiai láncreakción pedig ekkorra már túl voltak. Így nem maradt más, mint az oxigén. Csakhogy egy ekkora katedrálist mindig úgy terveznek, hogy rengeteg tér legyen benne, és minél több ember elférjen: remek a vasárnapi miséhez, viszont katasztrofális a tűzoltáshoz. Arról nem is beszélve, hogy a felújítás miatt rengeteg veszélyes, gyúlékony anyag lehetett a templomban.