Nyílik az olló a homoszexualitás megítélésének terén a nyugati demokráciák, illetve a muszlim államok között: Bruneiben éppen akkor lépett életbe a homoszexuális aktusok résztvevőit halállal büntető törvény, amikor megválasztották Chicago első bevallottan leszbikus polgármesterét. A melegek menekülnek Bruneiből, a helyi szultánt nem hatja meg a nemzetközi tiltakozás. Az illiberális államoknak inkább a muszlim példa tetszik.
"Felébredsz, és rájössz, hogy a szomszédok, a családtagjaid, vagy éppen az az idős néni, aki a kertjében a füvet nyírja, nem tart téged embernek, s rendben találja, hogy megkövezzenek" – idézett a BBC egy Bruneiben élő meleg férfit. A neve mellőzését kérő férfi aznap nyilatkozott, amikor a Borneo szigetén lévő szultánságban megszigorították az iszlám törvénykezést, s így akár halálra is lehet kövezni a homoszexuálisokat.
Bruneiben már eddig is törvény tiltotta a homoszexuális kapcsolatokat, de legfeljebb tízéves börtön lehetett kiszabni a "bűnösökre". A szigorítás egyébként nem csak a meleg és leszbikus társadalmat érinti: kövezés jár a házastársi hűtlenségen kapottakra is. A bizonyítás azonban minden esetben nehézkes lesz: csak azokra vár kövezés, akik ellen több muszlim tanúskodik.
Miközben helyi beszámolók szerint azok a melegek is a távozásra készülnek, akik annak ellenére Bruneiben maradtak, hogy a szultán, Hasszanal Bolkiah már 2013-ban beígérte a szigorítást, a szultán a nemzetközi tiltakozás ellenére is hajthatatlannak tűnik. "Azt akartam, hogy az iszlám törvénykezés legyen szigorúbb. Tudom, hogy vannak, akiknek ez nem tetszik, én csak annyit kérek tőlük, hogy tiszteljék a mi országunkat annyira, mint amennyire mi tiszteljük az övékét" – mondta az uralkodó.
Súlyos következmények
A 450 ezer lakosú ország élén álló szultán annak ellenére nem hajlandó visszavonni a középkort idéző szigorítást, hogy a döntésnek valószínűleg komoly anyagi következményei is lesznek. A törvény visszavonását követelte Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is, s számos ismert színész és közéleti személyiség – köztük George Clooney és Elton John is – bojkottot hirdetett kilenc olyan szálloda ellen, amelyek a szultánság nemzetközi befektetési alap tulajdonában vannak. A feketelistára felvett hotelek között van a londoni Dorchester, illetve a Los Angeles-i Beverly Hills Hotel is. Annak ellenére, hogy a szállodák azt hangsúlyozzák, a befogadás és a sokszínűség elvén működnek.
Tiltók és letöltők
Bár a brunei törvény valóban drákói, a muszlim világ országainak többségében hagyományosan tiltják a homoszexualitást. A világban jelenleg hetven olyan ország van, ahol bűncselekménynek minősül az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat. Ezek között 35 olyan is akad, amely a jogsértések ellenére az egykori brit gyarmatokat tömörítő Nemzetközösség teljes jogú tagja maradhatott.
A legrosszabb helyzetben az afrikai melegek vannak, a kontinens legtöbb országában szigorú büntetés vár a homoszexuálisokra. Többek között Egyiptomban, Kamerunban, Nigériában, Angolában, Algériában és Ugandában vár börtön a melegekre. Utóbbi országban 2013-ban a halálbüntetést is kilátásba helyezték, egy évvel később viszont úgy döntöttek, életfogytig tartó börtön is "elég" a homoszexuálisoknak.
Ott sem feltétlenül jobb a helyzet, ahol már dekriminalizálták a homoszexualitást: Irakban 2003 óta hivatalosan nem jár büntetés a melegeknek, de akikről kiderül, hogy saját nemükhöz vonzódnak, megvetésre és verésre számíthatnak. A muszlim országokban tapasztalható szigor ellenére természetesen sehol sem lehet felszámolni a homoszexualitást, az internetes statisztikák szerint például a muszlim országokban a legmagasabb a homoszexuális tartalmú videók letöltésének az aránya, az első helyen pedig Pakisztán áll, ahol hivatalosan ugyancsak börtön jár a melegeknek.
Oroszországi zaklatások
Bár az illiberális országok egyik mintaországában, Oroszországban nem tilos a homoszexualitás, évről évre rosszabb a sora a 140 milliós országban élő melegeknek. Csecsenföldön, ahol Vlagyimir Putyin államfő egyik nagy csodálója, Ramzan Kadirov az úr, az emberi jogi szervezetek szerint például táborokba zárják a melegeket, mert a helyi elnök szerint, aki csecsen, az nem lehet meleg.
Oroszországban pedig évek óta érvényben van az a melegek zaklatására kiválóan alkalmas törvény, amely nem a homoszexualitást, hanem annak propagandáját bünteti. Az első, Oroszországban hivatalosan regisztrált homoszexuális pár sorsa is mutatja, mennyire nehéz a melegek sora az országban. Jevgenyij Vojtyehovszkij és Pavel Sztocko 2017-ben Dániában kötött házasságot, s egyiküknek eszébe jutott, hogy megpróbálja bejegyeztetni a frigyet az oroszországi hatóságoknál. Ott pedig – legnagyobb meglepetésükre – sikerült is, az orosz szabályok szerint ugyanis a külföldön kötött házasságokat elfogadják Oroszországban.
Elkövették viszont azt a hibát, hogy az egyik tévének elmesélték történetüket. Néhány órán belül már az állami tévén járatták le őket, megjelentek a rendőrök is, akik nem engedték ki őket lakásukból. Sorra kapták a halálos fenyegetéseket, s végül feladták a harcot: Hollandiába menekültek, ahol tavaly novemberben végül megkapták a menekültstátuszt.
Nyugati helyzet
A nyugati demokráciákban sorra nő a melegházasságokat engedélyező országok száma, most már, azt követően, hogy idén január óta Ausztriában is szabad az azonos neműek egybekelése, több mint húsz országban – Magyarországon még nem – teljessé tették a melegek jogegyenlőségét.
Chicagóban pedig, most először – egy a leszbikusságát nyíltan vállaló fekete induló, Lori Lightfoot nyerte meg a polgármester-választást. Lightfoot szövetségi ügyészként korábban évekig vizsgálta a "szeles város" egyre romló közbiztonságát, s most a voksok háromnegyedével végzett az első helyen.