Közölték: kezdeményezik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozzon olyan határozatot, amely elítéli Trump múlt heti bejelentését, miszerint eljött az ideje elismerni Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett.

Az arab országok vezetői már a konferencia délelőtti nyitóülésén is egységesen elítélték Trump szavait. A dpa német hírügynökség megjegyzi, hogy meglehetősen ritka az ilyen egységes álláspont az arab országok táborában, amelyet regionális ellentétek szabdalnak.

Zárónyilatkozatukban az arab vezetők Trump bírálatán túl felajánlották Iránnak, hogy működjön együtt az arab országokkal a jószomszédi viszony alapján anélkül, hogy beavatkoznának egymás belügyeibe.

A 22 tagú szervezet éves csúcstalálkozó nem volt teljes, mivel továbbra sem kapott rá meghívást Bassár el-Aszad szíriai elnök. Országa tagságát az Arab Liga 2011-ben felfüggesztette tiltakozásul az ellen, hogy a szíriai kormányerők kegyetlenül felléptek a demokráciát követelők ellen, ami azután máig is tartó belháborúhoz vezetett.

Katar emírje is csak rövid ideig volt jelen. Tamím bin Hamad ász-Száni sejk a nyitóülés után azonnal otthagyta a konferenciát, elutazott az értekezletnek otthont adó Tuniszból, egyetlen szóval sem indokolva távozását.

Az értekezlet különlegessége ugyanakkor épp az volt, hogy most először vett részt közösen konferencián Katar és Szaúd-Arábia vezetője, Szalmán bin Abdel-Azíz azóta, hogy Rijád és szövetségesei bojkottal sújtják az öböl menti emírséget.

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom 2017 nyarán szakította meg diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatait Katarral arra hivatkozva, hogy Doha beavatkozik belügyeikbe, és támogatja a terrorizmust. Katar a többi országnál szorosabb viszonyt ápol Iránnal, Szaúd-Arábia legfőbb regionális ellenlábasával. Katar visszautasítja a vádakat, és azt állítja, hogy a bojkott célja az ország szuverenitásának aláásása.