Világ hvg.hu 2018. szeptember. 20. 09:14

Lvivben betiltották az orosz kultúrát

A lvivi (lembergi) megyei tanács átmenetileg betiltja az orosz nyelvű könyveket, filmeket, dalokat és egyéb kulturális termékeket. A tiltás addig marad érvényben, amíg Oroszország nem adja vissza az Ukrajnától elvett Krímet.

A legnagyobb nyugat-ukrajnai városban hozott döntés támogatói egyben felszólították a többi megye vezetését, illetve az ukrán parlament képviselőit, hogy fogadjanak el ők is hasonló határozatot. A testület arról is döntött, hogy egy bizottságot hoznak létre, melynek az lesz a feladata, hogy felvilágosítsa a helyi lakosságot a határozat fontosságáról.
Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, majd néhány héttel később a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szakadárok kikiáltották a Donyeci, illetve Luhanszki Népköztársaságot. A döntés az orosz kultura nyilvános használatára vonatkozik.

Oroszországban már megszülettek az első reakciók, Alekszej Zsuravljov, a nacionalista Rogyina párt parlamenti képviselője „oroszgyűlölő állatoknak” nevezte a lvivi határozat támogatóit. „Ezek a reakcionisták hamarosan el fogják kezdeni a nyelvkitépést is, ha úgy ítélik meg, hogy valamelyik honfitársuknak túlságosan oroszos a nyelve” – tette hozzá. Az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának tagja, Szergej Cekov visszafogottabban nyilatkozott, ő azt mondta, hogy a határozat sérti a nemzetközi jogot, és az ukrán alkotmányt.

A nyelv ügye már jó ideje vitatéma Moszkva és Kijev között, az orosz párti államfő bukását hozó 2014-es forradalom győzelme után az ukrán parlament eltörölte azt a törvényt, amely szerint a megyéknek jogukban áll második hivatalos nyelvvé minősíteni az oroszt. Bár a törvény nem lépett hatályba, a parlamenti döntés is hozzájárult a szakadár mozgalmak megerősödéséhez.

Magyarország is vitában áll Kijevvel, a budapesti kormány azt kifogásolja, hogy Ukrajna vissza kívánja fejleszteni a kárpátaljai magyar oktatási rendszert, s az ukránt erőlteti rá a magyar nemzetiségű diákokra.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?