Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Dialógust, kommunikációt sürget a nyugat felé orientálódó ukrán kormány, de keleten háborúban áll az oroszok által támogatott szeparatistákkal, az oktatási törvény ügyében pedig egész Európával vitában áll.
Keserves feladatra vállalkozott Ukrajna: egyszerre szeretne közeledni a fejlett Nyugathoz, átvenni és megjeleníteni az európai, euroatlanti értékeket, mint a sajtó- és szólásszabadság, illetve harcolni az orosz agresszió ellen. Nagyon komolyan felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e a kettő egyszerre. Mindenesetre az ambíciók nagyok, mint a Kijevben épülő megannyi felhőkarcoló.
Reformlendület és posztszovjet érzések
Több magyarországi médium munkatársait hívta meg Ukrajna egy egyhetes útra, hogy segítsen megismertetni Magyarországgal az ukrán álláspontot, elsősorban a sok vitát kiváltó oktatási törvény ügyében, de tágabb értelemben is. Ez a tágabb értelem azt a reformcsomagot és elképzelést fedi le, amelyet a "Méltóság forradalma", azaz a 2014-es kijevi, Majdan téren lezajlott forradalom után megválasztott Petro Porosenko elnök és kormányai igyekeznek megvalósítani: egy új Ukrajna felépítését.
Apropó, Majdan. Miután a régi, kétforintos budapesti metrózást felidéző, 50 forintnyi hrivnya ellenében megvásárolt kis műanyag zsetonnal jogot szereztünk a metrózásra, és kiszálltunk a legendás főtéren, ugyanolyan tarka és ellentmondásos kép fogadott minket, mint az ukrán kormányzati kommunikációban. A monumentális oszlop mögötti üvegpláza olyan, mintha a Hősök terén lenne egy föld alatti Westend.
A politikusok részéről a forradalom, Juscsenko oroszbarát elnök elkergetése adja a hajtóerőt a reformokhoz. A társadalom már kevésbé lelkes: a 2014 óta eltelt időben nem haladtak olyan ütemben a reformok, ahogy az emberek várták. És persze ezek a reformok nem kellemesek: a deficit miatt meghozott nyugdíjreform vagy az energiaárak állami támogatásának csökkentése sokaknak rendkívül megnehezíti az életét.
A legtöbben a korrupcióellenes küzdelmet erősítenék, a sorrend a jogi-jogállami feltételek kivánásával folytatódik, aztán következik az egészségügy, a társadalombiztosítás és a honvédelem-hadseregreform. Rengeteg az ellenérdekelt is: a társadalom úgy látja: az oligarchák, a bürokraták és köztisztviselők egyaránt a legjobban gátolják a reformokat, sőt a társadalom 26 százaléka szerint az elnök maga is. Az elmúlt 20 évben elmaradt reformokat kellene most átvinni, hallhattuk többször is kormányzati tisztségviselőktől. A posztszovjet érzést csak erősítette, amikor az ukrán miniszteri kabinet gigantikus épületébe azért nem léphetett be az egyik férfi kollégánk, mert rövidnadrágot mert venni, márpedig a dresscode az dresscode. Mindez az euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettessel, Ivanna Klimpus-Cincadzével való találkozásunk előtt.
Háború nyelvi szinten is
És persze ott van a sokat vitatott oktatási törvény. Kijev modernizálni akarja a még mindig túl merev és szovjet típusú oktatási rendszert. A kormány 2017 szeptemberében elfogadott törvénye alapján az ukrán nyelv az oktatás elsődleges nyelve, ezért a kisebbségek csak az általános iskola negyedik osztályáig tanulhatnak az anyanyelvükön. Ez kiverte a biztosítékot az érintett kisebbségek anyaországaiban (Lengyelország, Románia, Magyarország, Bulgária). Ukrajna azt mondja, minden állampolgárának meg kell tanulnia ukránul, ez nekik is érdekük, az államnak is, és a magyar diákok 62 százaléka nem tud megfelelő mértékben ukránul érettségi előtt.
A Velencei Bizottság is bírálta a törvényt 2017 végén, mondván, a kisebbségi oktatásról szóló 7. cikkely joggal váltotta ki az országok tiltakozását, de a vita kirobbanása óta Kijev Magyarország kivételével mindenkivel megegyezett. Budapest azt szeretné, ha az ukrán kormány megállapodna a kisebbségekkel a törvényről, amíg ez nem történik meg, addig blokkoljuk Ukrajna részvételét a NATO miniszteri és csúcstalálkozóin. Kijev állítja, ő egyeztetne a magyar kisebbséggel, de annak reprezentánsai nem jönnek el a találkozókra, talán most június 5-én összejön valami.
Magyarország szerint a törvény sérti az ukrán-magyar alapszerződést, Ukrajna ezzel nem ért egyet. Az alapszerződésben ez olvasható: "A Felek egyetértenek abban, hogy biztosítják az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden szintjén."
Az új tervek szerint, amelyek már tartalmazzák majd a Velencei Bizottság ajánlásait, a törvény csak később, 2020 helyett 2023-tól lépne hatályba, és fokozatosan emelné az ukránul oktatandó órák számát: ötödik osztályban még napi egy óra lenne ukránul a magyar iskolákban, ez emelkedne a tanított órák legalább 40 százalékára 9. osztályig, a nemzetiségi középfokú oktatásban pedig 80 százalékra emelkedne ez az arány. Valamint a magániskolákban nem lenne hatályos a törvény: igaz, magániskoláknak csak az számítana, ami semmilyen állami támogatást nem kap. (Egyébként korábban Szijjártó azt mondta, ezekkel a változtatásokkal már elfogadhatónak látják a törvényt, ha a kisebbségi szervezetekkel is megegyezésre jut Kijev.) A módosítások elfogadásának időpontját még nem lehet látni.
A tárgyalások megrekedtek, és nem segített az sem, hogy az ukrán és a magyar fél is bizalmatlan: mindkét fél megszegett ígéretekről, visszavont megállapodásokról beszél. Vasyl Bodnar külügyminiszter-helyettes pedig kifejezetten Oroszországot érzi a magyar hajthatatlanság hátterében.
Az oktatási törvény az orosz kisebbségi iskolák ellen is irányul. Bár a politikusok folyamatosan arról beszéltek, Ukrajna egységes, a háború egységesítette az országot, ennek az ellenkezőjét is hallottuk: a keleti országrészben változnia kellene a mentalitásnak, az ukránok fele nem tudja, hogy az oroszok kezdték az agressziót. Létezik egy olyan program, amely visszacsábítaná a szakadárokhoz csatlakozott ukránokat, Oroszország saját propagandáját terítő tévécsatornákkal bombázza az országot, főleg a keleti részeket, amelyre Kijev saját tévéadókkal válaszol, Bogdan pedig úgy fogalmazott, az orosz nyelv ma a háború nyelve.
Ukrajna tehát az oktatási rendszer modernizációja jegyében az orosz nyelv kiszorítását is megkezdené. Ezt pedig nem lehet összeegyeztetni az európai sztenderdekkel, erre is felhívja a figyelmet a Velencei Bizottság kritikája, amely nem érti, miért csak az EU-s hivatalos nyelvek kapják meg a könnyítéseket a törvény tervezett új változatában.
Ellentmondásos lett tehát a kép, ami a tisztázás szándékával tett látogatás során kialakult. Az azonban egyértelműnek tűnik, hogy a vita rendezése minden oldalról dialógust, kompromisszumkészséget igényel.
(A cikk létrejöttét az Ukrainian Prism által szervezett utazás tette lehetővé.)
| Az ellentmondások országa |
Kijev egyébként nagyon olcsó város, a magyar újságírók örömére egy sör-vodka kombót ezer forintból abszolválni lehet (amúgy az ukránok nem szeretik keverni a vodkát más itallal), és át lehet szelni az ötmilliós várost Uberrel 1200 forintból. Ukrajna büszke arra, hogy a civilek is jelentős befolyást kapnak a kormányzásban. Erről is számtalan előadást hallhattak a résztvevők, de az is kiderült, nagy probléma, hogy a hatóságok még mindig nem hajlandóak együttműködni velük, a társadalom apatikus, nem mozgósítható, és a korrupció is – a kormány legutóbb épp bosszút állt az antikorrupciós civileken azzal, hogy teljes vagyonnyilatkozat-tételre kötelezte őket és beszállítóikat is, tehát ha egy cég ásványvizet szállított egy civil konferenciára, a vezetőinek vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Vidéken sokszor érik atrocitások, verések az aktivistákat, és probléma az álcivilség jelensége is, azaz a kormányhoz, pártokhoz, oligarchákhoz kötődő álcivilek jelenléte. Ugyanakkor azt a jelenséget, hogy a civilek belépnek a politikába, a társadalom inkább üdvözli, vérfrissítésnek éli meg. A keleti országrészbe is ellátogathattak a média képviselői egy regényes éjszakai vonatút után – a mi hálófülkénkben két vidéki asszonyka szolid horkolása kísérte utunkat fölöttünk. Szlavjanszkban mentális betegségekkel küzdő gyerekek újjáépített kórházát mutatták meg több szétlőtt, korábbi kórházi épület mellett, Mikolaevka faluban pedig újjáépített lakóházakat láthattunk. Sőt, még egy újjáépített szénerőmű meglátogatására is sort keríthettünk, az út ezen része már a régi szocialista idők diplomáciai útjait idézte. A katonai bázisra meghirdetett látogatás elmaradt, helyette a katonai sajtómunkatárs számolt be a harcok állásáról. Az is kiderült, az ukránok nem lépik át a minszki egyezményben megrajzolt demarkációs vonalat, mégis újabb terrorelhárító hadműveletbe kezdtek április 13-án. Az oroszok által támogatott szakadár erők civileket lőnek, és civilek közé rejtik nehézfegyvereiket. 152 mm-es nehézfegyverzetet használnak, amit tilt az annak idején az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közreműködésével létrejött minszki egyezmény. Az elfogott ellenséges katonákat ugyanakkor nem tekintik hadifoglyoknak, mert az ország de jure nem áll hadban senkivel, őket illegális katonai akcióban való részvétel vádjával állítják bíróság elé. A tűzszünetet nem sértik meg, de válaszolnak, ha a szeparatisták lőnek. Áldozatok folyamatosan vannak: május 28-án egy 15 éves lány kiment a házuk kertjébe Zalizne faluban, egy szeparatisták oldaláról érkező gránát ekkor becsapódott, és megölte. 2014 óta 10 300 ukrán halt meg a konfliktuszónában. |
