Heves szócsatába bonyolódott a müncheni biztonságpolitikai konferencián a lengyel külügyminiszter és az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans. A lengyel kormánytag kísértetiesen ismerős elveket hangoztatott.
Élesen bírálta egymást Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alapjogokért felelős első alelnöke pénteken az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia (MSC) első pódiumbeszélgetésén, amelyen az Európai Unió jövőjéről volt szó.
"Nem menekült, hanem migráns"
Witold Waszczykowski szerint az Európai Bizottság elszakadt az európai élet mindennapi valóságától és a brüsszeli "elefántcsonttoronyból" szemléli a világot. Ezt jelzi például a migrációs válság kezelése - mondta a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa. Mint mondta, magyar kollegájától 2015-ben azt a tájékoztatást kapta, hogy Magyarország területén 104 ország állampolgárai vonulnak át, ami azért fontos adat, mert nincs is ennyi országban fegyveres konfliktus vagy üldöztetés, vagyis az EU területére jogtalanul behatoló emberek jelentős része "nem menekült, hanem migráns".
Frans Timmermans szerint a lengyel diplomácia vezetője "alternatív tényeket" terjeszt. Kiemelte, hogy az EU sokkal több az eurónál és az egységes belső piacnál, lényegét a közös értékek jelentik, amelyeket a közösség működéséről szóló Lisszaboni szerződés második cikkelye foglal össze. Ezen értékek között szerepel a jogállamiság és az is, hogy a kormányok nem avatkozhatnak bele az igazságszolgáltatás ügyeibe - mondta a holland szocialista politikus.
"Engedtessék meg nekünk, hogy a saját alkotmányunkat tiszteljük, és ne Brüsszel vízióját" - mondta erre Witold Waszczykowski, kifejtve kormánya álláspontját, miszerint az erős nemzetállamokra alapozva kell felépíteni az EU jövőjét. Erre a bizottság alelnöke úgy felelt, hogy valóban "több hazafiságra van szükség, de nem nacionalizmusra".
A közönség soraiból Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának német kereszténydemokrata (CDU) elnöke emlékeztetett, hogy az EU a szolidaritás jegyében 50 milliárd eurót fordít a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatására. Úgy tűnik, a lenygel kormány "nagyon szelektív" módon viszonyul a szolidaritáshoz, így a védelmi politika erősítését támogatja és elfogadja a strukturális támogatásokat, míg más közös döntéseket nem hajlandó elfogadni - tette hozzá Elmar Brok a menekültek tagországok közötti elosztása körüli vitákra utalva.