2017. január. 24. 11:23 MTI Utolsó frissítés: 2017. január. 24. 11:54 Világ

Átvezényelték Belgrádhoz a két magyar jégtörőt

A Dunán Belgrád térségében kialakult jégtorlaszhoz vezényelték át Magyarország két, Szerbiában lévő jégtörő hajóját, köztük a legnagyobbat, a Széchenyit – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Korábban Magyarország kétszer két hajót küldött segítségül a Duna alsó szakaszaira a jég elleni védekezési munkálatokhoz.

Az Országos Műszaki Irányító Törzs keddi közleményében azt írták, a szerb-magyar-horvát közös érdekeltségű szakaszon a magyar határtól mintegy 80 kilométerre kialakult dályai torlaszt hétfőn sikerült megtörni.

Megjegyezték, hogy a Jégtörő XI. annak ellenére sikeresen ment át Magyarország felől a torlaszon, hogy a kísérőhajó átmenetileg a jég foglya lett. A torlasz alá érkezve megkezdte a bontását, így a lebontott jégtorlaszdarabokat a folyó már el tudta vinni. Ez lehetővé tette a torlaszon egy szabad folyosó kialakítását, ezen keresztül a Jégtörő VI. hajót is ki tudták szabadítani.

A Jégtörő XI. is áthaladt a torlaszon, és a jégmezőben nyitott folyosón kialakult a folyamatos jégzajlás. A Jégtörő XI. és a Jégtörő VI. hétfőn teljes mértékben fent tudta tartani a Dálya környéki torlasz átjárhatóságát.

Ezért a Széchenyi és a Jégtörő VII. hajópár kedden kora reggel továbbindult a Belgrád térségében kialakult torlaszhoz, amelynek megbontásáról a helyszíni értékelés alapján döntenek a szakemberek.

A közös érdekeltségű szakaszon maradó jégtörő hajók feladata a továbbiakban, hogy a dályai torlaszban megnyitott folyosón biztosítsák a jégtáblák levonulását, ezért a szakaszt szükség szerint naponta egyszer vagy többször áthajózzák.

Annak érdekében, hogy a magyar, a szerb-horvát és a szerb Duna-szakaszon Belgrádig megelőzzék a jeges árvíz kialakulását, valamennyi hajó folyamatos kapcsolatban áll az Országos Műszaki Irányító Törzzsel – írta közleményében a vízügy.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.