Hatalmas pókként szövögeti hálóját Kína, amely az Új Selyemút jelszavával Európa nyugati felétől az Arab-félszigeten keresztül Indokínáig és Indonéziáig terjedő gazdasági befolyási övezet építésén fáradozik, ami az Egyesült Államoknak nagyon nincs ínyére.
Pakisztánban kikötő, Kazahsztánban konténerátrakó, Mianmarban ipari park, Indonéziában expresszvasút – kínai pénzből épülő beruházások, amelyekkel Peking a célba vett országokat szeretné gazdasági és kereskedelmi szálakkal magához kötni.
A törekvés rejt magában politikai és gazdasági kockázatokat, de a Hszi Csin-ping pártfőitkár–államfő – aki a davosi Világgazdasági Fórumon a globalizáció védelmezőjeként tetszelgett – által meghirdetett Új Selyemút átformálhatja az áruk és befektetések áramlását. A legendás középkori kereskedelmi útvonal mintájára Kína Eurázsiát, Dél-Kelet-Ázsiát és Ausztráliát fűzné laza szövetségbe. Az Új Selyemút ígéretesen fejlődő szakasza a Kína és Európa közti vasúti összeköttetés, amelynek apró része lehet a Budapest és Belgrád közti gyorsvasúti szakasz.
Amerika érdekeit sértheti a kínai nyomulás, az új elnök, Donald Trump a megszokott kereskedelmi rendszerek felborítását ígérte, de akár ez is Kína malmára hajthatja a vizet – további részletek a csütörtöki HVG-ben.