A szíriai rezsim eddig következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a jelenlegi vezetés részt vállaljon a politikai átmenetben. Az ellenzék viszont elképzelhetetlennek tartja az együttműködést Aszaddal és rendszerével. Az interjúban az elnök világossá tette, arról is hajlandó tárgyalni, hogy ő maradjon-e az ország elnöke, de ehhez alkotmányos kérdéseket kell megvitatni, tekintettel arra, hogy az államfői tisztség szerinte az alaptörvényhez kötődik.

"Ha erről akarnak tárgyalni, akkor az alkotmányról kell tárgyalnunk" – mondta Aszad, hozzátéve, hogy az alkotmány módosításához népszavazásra lenne szükség, az elnököt pedig a szíriai népnek kell megválasztania. Az asztanai megbeszélésekről kijelentette: nagy kérdés, hogy ki lesz ott a másik oldal, vagyis az ellenzék részéről.

Hangoztatta, hogy az év végén életbe lépett tűzszünetet az ellenzéki fegyveresek megsértik, s a hadseregnek vissza kell foglalnia azt a területet Damaszkusz közelében, amely a főváros vízellátását biztosítja. A francia sajtóban is megjelentek újabb részletek az interjúból. Ebben a szíriai államfő eltökéltnek mondta magát abban, hogy országa minden négyzetcentiméterét "felszabadítsa". "Megvan a legitimitásunk ahhoz, hogy bármilyen területet felszabadítsunk, melyet terroristák ellenőriznek. Mindegy, hogy hívják őket. Lehet az az Iszlám Állam, az an-Nuszra, mondhatják, hogy ők mérsékeltek vagy a (civileket mentő) fehérsisakosok. A nevek minket nem érdekelnek" – szögezte le Aszad. Damaszkusz minden ellene küzdő ellenzéki mozgalmat terrorszervezetnek tekint.

Az interjúban a szíriai elnök fordulópontnak nevezte Aleppó visszafoglalását, s arról beszélt, hogy a rezsim a győzelem útjára lépett. "Alkotmányos küldetésünk, hogy felszabadítsuk Szíria területének minden négyzetcentiméterét. Erről nem lehet vita" – húzta alá. A vele szemben megfogalmazott, háborús bűnökre vonatkozó vádakra azt válaszolta, hogy ha bármi ilyesmit tett volna, akkor az emberek nem támogatnák, és már nem lenne elnök. "Azért tudtunk a háború alatt végig kitartani, mert az emberek támogattak. Ha pedig az ember a saját népét gyilkolja, akkor aligha fogják támogatni. Tehát ez az egész történet nem áll meg a lábán" – jelentette ki Bassár el-Aszad, aki alapvetően annak köszönheti pozíciójának megerősödését, hogy Oroszország támogatja, és fegyveresen is beavatkozott a szíriai polgárháborúba az ő oldalán.

A 2011 márciusában kirobbant konfliktusban már több mint 310 ezer ember halt meg, és több millióan kényszerültek elhagyni otthonaikat.