Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Moszkva iránt megértő Michael Flynn személyén keresztül az orosz elnök páratlan befolyást nyerhet az Egyesült Államok kül- és védelmi politikájára.
Amikor utoljára hírt adtunk Michael Flynnről, még nem tudtuk biztosra, valóban ő lesz-e a megválasztott amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Azóta egyértelművé vált, hogy igen, ahogyan az is, hogy nem elsősorban Flynn radikális iszlámellenessége aggasztja az amerikai és a fél transzatlanti biztonságpolitikai szakmát.
A most 58 éves, a katonai hírszerzéstől két éve visszavonult, pontosabban kirúgott altábornagy kinevezése azt jelentheti, hogy nem más, mint az orosz elnök nyerhet páratlan befolyást az Egyesült Államok kül- és védelmi politikájára. A konzervatív Fox News kommentátora sokak félelmét fogalmazta meg, amikor azt írta:
"Miközben Flynn bizonyosan patrióta, aki a hazáját szolgálta, veszélyesen Oroszország-párti, aki drámaian alábecsüli azt a veszélyt, amit Putyin az amerikai értékekre, érdekekre és szövetségesekre világszerte jelent."
A szakembert egyébként korábban Trump lehetséges alelnökeként és védelmi minisztereként is emlegették.
A nemzetbiztonsági tanácsadó posztja nem igényli a szenátus jóváhagyását, úgyhogy korábbi tekintélyes elődeihez, pl. Zbigniew Brzezinskihez, Condoleezza Rice-hoz vagy Susan Rice-hoz hasonlóan Michael Flynn is ráhatással lesz az elnök legalapvetőbb külpolitikai stratégiáira, a Közel-Kelettől, az Iszlám Állam fenyegetésétől Kínán át az oroszokkal való viszonyig. Nem mindegy tehát, mi a meggyőződése, megbízhatóak-e a felvetései, és hiteles forrásokból meríti-e később minősítetté váló információit. Magyarul: ő maga hiteles-e?
"Flynn facts"
A hadsereget jó harminc évig szolgáló jelölt 2014-ben azért volt kénytelen otthagyni a Pentagon alá tartozó katonai titkosszolgálatot (Defense Intelligence Agency, DIA), mert szakmailag és emberileg is kihívást jelentett közvetlen főnökeinek, valamint személyesen az elnöknek. Flynn ugyanis demokrataként is, ráadásul alkotmányos szólásszabadságára hivatkozva, egyre élesebben bírálta az Obama-kormány számos lépését (főként az iraki csapatkivonást), és ezzel szakított azzal a régi hagyománnyal, hogy az ő pozíciójából az ilyesmi nem tehető meg. Stílusa - és persze pozíciója - miatt még az amúgy teljesen legitim kritikát is felrótták neki, amikor kifogásolta, hogy Obama sosem hajlandó iszlám gyökerű terrorizmusról beszélni, csak terrorizmusról.
Colin Powell volt külügyminiszter közelmúltban kiszivárogtatott emailjeiből tudjuk, mi volt a baj Flynnel:
"Gyalázkodó volt a csapattal, nem hallgatott másokra, az elfogadott politika ellen dolgozott, rossz menedzsment, stb."
Már akkor sokaknak feltűnt, hogy a nézeteihez igazítja a valóságot, úgyhogy munkatársai tréfásan "Flynn facts"-nek nevezték a DIA-főnök által közvetített "tényeket".
Több elemző is nagy gondnak tartja Flynnel kapcsolatban, hogy nem működik nála az a belső szűrő, amellyel meg tudja különböztetni a valós információkat a hamisaktól, és csak azt hiszi el, ami illik a világképébe. Twitterezési gyakorlatát például az álhírek és hangulatkeltő posztok megosztása jellemzi. A különféle konspirációs elméletektől kezdve a bizonyított tévedésekig mindent megosztott már Twitteren, így pl. azt, hogy az ENSZ a kereszténység betiltását készíti elő. Több katonai vezető is felszólította, hogy vegyen kicsit vissza a tempóból, mert veszélyezteti a hadsereg és a Fehér Ház iránti bizalmat.
A legnagyobb felhördülést talán az keltette, amikor az iszlámot "ráknak" nevezve azt írta, "az iszlám az emberiség 80 százalékát rabszolgájává tenné vagy kiirtaná", ezért a "muszlimoktól való félelem racionális". Értetlenséggel fogadták, amikor kifejtette, hogy az ISIS elleni háború nemcsak a harctéren zajlik, hanem ideológiai jellegű is, és mivel a terrorszervezet Amerika legfőbb ellensége, még agresszívebben kell fellépni ellene. Visszatetszést keltett az is, amikor Trump egyik kampányrendezvényén a tömeggel együtt ő is azt kiabálta Hillary Clintonra, hogy csukják le ("lock her up!").
Bírálták Flynnt amiatt is, hogy leendő pozíciója teljesen összeférhetetlen üzleti vállalkozásával. A leendő nemzetbiztonsági tanácsadó Flynn Intel Group nevű cége regisztrált lobbiszervezet, amelynek egyik kliense - egy áttételen keresztül - nem más, mint Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki dollármilliókat fizetett már az amerikai lobbicégnek. Nem lehet tehát teljesen véletlen, hogy a júliusi török puccskísérlet után Flynn azt javasolta, engedjenek Erdogannak, és adják át Ankarának a Washingtonban élő radikális imámot, Fethullah Gülent, akit Erdoganék a puccs fő felelősének neveztek.
Az orosz kapcsolat
A legfőbb gond Michael Flynnel az, hogy túlságosan is barátiak a kapcsolatai Putyin Oroszországával. Trump (volt) szakértői csapatából egyébként, mint arról beszámoltunk, többeket érint ez a probléma (egyikük, a Gazprom-közeli Carter Page nemrég Moszkvából, a Szputnyik propagandalapnak nyilatkozva üzent Amerikába, hogy Washington vegye jobban figyelembe Moszkva érdekeit), az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azonban véletlenül sem engedheti meg magának ezt a közelséget és ezt a tónust.
Holott Flynn nem is csak egyszer nyilatkozott Moszkvában, hanem egy időben rendszeresen megszólalt az RT (korábban Russia Today) csatornán, ahol Obama Amerikáját bírálta, Putyin Oroszországáról viszont udvariasan hallgatott. Többször elmondta, hogy Moszkvának Szíriában "saját nemzetbiztonsági stratégiája van, amit tiszteletben kell tartanunk." Később a Washington Post kérdéseire sem az összeget nem volt hajlandó megnevezni, amit ezekért a fellépésekért kapott, sem azt nem volt hajlandó elismerni, hogy az RT Moszkva állami propagandacsatornája, sőt, azt állította, az RT is csak olyan, mint a CNN vagy a többi amerikai adó.
A legnagyobb feltűnést azzal keltette Michael Flynn, hogy 2015 végén elment az RT tízéves fennállását ünneplő moszkvai gálaestre, ahol egy fénykép tanúsága szerint közvetlenül Putyin elnök mellett ült. A radikális, szélsőbal- és jobboldali amerikai személyiségeket rendszeresen megszólaltató csatorna - amely hírek szerint közvetlenül a titkosszolgálatok alá tartozik - történetében ez volt talán a legnagyobb fogás: az amerikai katonai hírszerzés volt vezetőjének lojalitását megszerezni (a következő videő az eseményről szóló RT-beszámoló).
Előtte még ráadásul részt vett egy 40 perces élő műsorban a csatorna sztárjával, Sophie Sevardnadzéval (a volt szovjet politikus unokájával), akinek egyebek mellett arról beszélt: Washingtonnak az eddiginél sokkal szorosabban együtt kellene működnie Moszkvával Szíriában, az ISIS megsemmisítése céljából, hiszen az iszlamista ellenség közös.
A gond csak az, hogy Oroszország már a háború ötödik évében avatkozott be a szíriai polgárháborúba, éspedig nem elsősorban az ISIS ellen, hanem a háborús bűnös, tömeggyilkos Aszad-rezsim oldalán. A Pentagon kimutatása szerint az orosz támadások 90 százaléka azóta is a mérsékeltebb fegyveres felkelőket és - főleg - a civil lakosságot, kórházakat éri. Nehéz közös nevezőt találni a Kremllel Szíria ügyében, de más területen is, hiszen egyre aggasztóbb a média és a civil szféra helyzete Oroszországban, márpedig az emberi jogok megsértését Amerika eddig minden adminisztrációja szóvá tette.
A volt tábornok moszkvai fellépésének ráadásul volt egy, a Krím putyini elfoglalását normalizáló szerepe is, holott a két évvel ezelőtti, a budapesti megállapodást felrúgó új "Anschluss" miatt a Nyugat szankciókat hirdetett Oroszországgal szemben. Flynn azonban váltig ragaszkodik az oroszokkal való szoros együttműködéshez: "Hitlert is az oroszokkal együttműködve győztük le" - állította a Washington Postban.
