Elhallgattatva címmel közölt írást a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadása a Népszabadság bezárásáról. A konzervatív lap cikke kiemelte: a Népszabadság „nagyon hirtelen” történt bezárásával „az egyik utolsó kormánykritikus hang némul el”, és sok minden utal egy „puccsra”.

A kiadóvállalat közleményével kapcsolatban megjegyezte, hogy a társaság által ismertetett tényeket senki sem vitatja. „A probléma a közleménnyel: mindez nem lehet új (információ) a társaság számára, mégis átvette a Népszabadságot” a svájci Ringier-től, arra pedig végképp nincs elfogadható magyarázat, hogy miért kellett ennyire puccsszerűen eljárni – fogalmazott a szerző, Stephan Löwenstein. Hozzátette: a történtek alapján felmerül a kérdés, vajon az-e a cél, hogy „eltűnjék a nyilvánosságból egy újabb kellemetlen hang”, vagy esetleg csatlakozzék „az Orbán Viktort dicsőítők kórusához”.

A lap nem csak a mostani fejleményekről, de a TV2 tulajdonosi körének változatásairól és a reklámadóról is ír, megjegyezve: 2010-ig baloldali és liberális újságírók voltak meghatározóak a médiában, és Orbán korábbi vereségeit ennek tulajdonítják a táborában, így a kormányfő a 2010-es "földcsuszamlásszerű" győzelme után egyik első lépéseként átalakította a közszolgálati médiát.

A Financial Times című londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója, Andrew Byrne is a médiaviszonyok változásáról ír a Népszabadságról közölt írásában. Mint fogalmaz: a legkeresettebb minőségi magyar lap nyomtatott és online változatának felfüggesztése olyan időszakban történt, amikor már folyik a médiaterep átrendezése a 2018-ban esedékes választások közeledtével. A szerző szerint a fejlemény aggályokat vet fel a magyarországi sajtó sokszínűségének további eróziójával kapcsolatban.

Népszabadság felfüggesztéséről szóló bejelentés előtt is voltak már félelmek a médiára, a bíróságokra és a civil társadalmi szervezetekre nehezedő kormányzati nyomás miatt Közép- és Kelet-Európa országaiban, köztük a közeli Lengyelországban is - áll a Financial Times írásában.

A tudósító is idézi a kiadó közleményét, amely szerint a lap olvasottsága tíz év alatt 74 százalékkal csökkent, és a lap 5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Hozzátetszi azonban, hogy eközben más médiacsoportokat „robusztus állami irányítású, közpénzből (finanszírozott) hirdetési bevételek védenek a piaci nyomástól”.

A BBC közszolgálati médiatársaság online hírportálján megjelent írás szerint újságírók és az ellenzék kormányzati nyomásnak tulajdonítja a Népszabadság felfüggesztését. Az ellenzéki pártok szerint a Népszabadság bezárása is mutatja, hogy a miniszterelnök a magyarországi sajtószabadság eltiprására törekszik, és teljes ellenőrzést akar a média felett - áll a BBC ismertetésében.

A Le Monde a Népszabadság brutális bezárásáról ír. A baloldali francia napilap cikkében megkérdőjelezi azt, hogy valóban gazdasági okok vezettek a lap felfüggesztéséhez, mint ahogy azt a kiadó és a kormányzó Fidesz közölte szombaton. Megemlítik: a dolgozók attól félnek, hogy gazdasági okokra való hivatkozással bocsátják el őket, hogy azután új tulajdonossal és a kormányhoz hű újságírókkal indítsák újra a lapot.

A Népszabadság szerkesztősége vasárnap délután megpróbálja felvenni a munkát. Erről szóló tudósításunkat folyamatosan frissítjük.