Világ hvg.hu/MTI 2016. szeptember. 02. 10:34

Meghalt a kegyetlenkedéseiről hírhedt üzbég diktátor

A 78 éves üzbég elnök szombaton agyvérzést kapott, és diplomáciai források szerint ma meghalt. Rezsimje a biztonsági erők folyamatos kegyetlenkedéséről, a sajtószabadság elfojtásáról vált hírhedtté.

Meghalt Iszlam Karimov üzbég elnök – jelentette a Reuters hírügynökség pénteken három diplomáciai forrásra hivatkozva.

A kegyetlenkedéseiről is ismert elnök állapota az elmúlt 24 órában súlyosbodott, miután a napokban agyvérzést kapott.

MTI / Kovács Attila

Csütörtökön az üzbég hatóságok sürgősen mozgósították a köztisztasági dolgozókat Karimov szülővárosában, Szamarkandban, hogy tegyék rendbe a város központi utcáit – közölte egy helyi forrás. Mindez egyes vélekedések szerint az államfő temetésének előkészületeit is jelenthette.

A 78 éves Karimov – kisebbik lánya, Lola Karimova-Tillyaeva közlése szerint – szombaton kapott agyvérzést. A taskenti kormány azóta hallgatott az országot az 1991-ben elnyert függetlensége óta irányító elnök állapotáról, ami már korábban is olyan találgatásoknak adott táptalajt, amelyek szerint meghalt. Korábban Karimov a jogelőd volt szovjet tagállam, az Üzbég SZSZK elnöke volt.

A Karimov-rezsim kegyetlenkedései

Nemzetközi szervezetek szerint Karimov rezsimje folyamatosan megszegte az emberi jogokat és a sajtó szabadságához fűződő jogokat is. Craig Murray, aki 2002 és 2004 között volt brit nagykövet Üzbegisztánban, arról számolt be, hogy a rendőrség megkínzott, meggyilkolt, megerőszakolt és elrabolt embereket. Mindezt korrupció, cenzúra, vallásüldözés és más emberijog-sértések kísérték.

Karimov országában
AFP / Lemaire Stephane

Az ENSZ megállapítása szerint a Karimov-rezsim igazságszolgáltatásában "intézményesített, szisztematikus és féktelen" kínzás folyt. Karimovot ezért, illetve a kamu választások és a média megfélemlítése miatt többször is a világ legszörnyűbb diktátorának választotta a Parade magazin.

AFP / Victor Drachev

A magyar diplomáciának ez vállalható volt

És hogy miért látogatta végig 2011-ben Schmitt Pál akkori elnök a környék diktátorait? Mert "a közép-ázsiai térség mind gazdasági, mind biztonságpolitikai értelemben felértékelődött Európa egésze számára" – mondta a Köztársasági Elnöki Hivatal akkori külügyi hivatalvezetője. "Magyarország érdeke, hogy fejlessze kapcsolatait a húsz éve függetlenné vált, dinamikusan fejlődő egykori szovjet köztársaságokkal" – fejtette ki Schmitt hivatala. Erről bővebben itt olvashat:

Schmitt öt napot tölt a gázmezők földjén

Schmitt Pál köztársasági elnök november 6. és 11. között közép-ázsiai körútra utazik, melynek keretében Üzbegisztánba, Türkmenisztánba és Azerbajdzsánba látogat. Az államfőt népes üzleti küldöttség kíséri.

Hirdetés