2016. március. 18. 19:07 MTI Utolsó frissítés: 2016. március. 18. 19:08 Világ

Heten indulnának az államfőválasztáson Ausztriában, itt vannak a nevek

Pénteken 17 órakor lejárt a határidő, addig kellett leadni a támogató aláírásokat azoknak, akik indulnának az április 24-i ausztriai államfőválasztáson. A jelölteknek hatezer aláírást kellett összegyűjteniük.

Irmgard Griss, az osztrák legfelsőbb bíróság korábbi elnöke, valamint a Zöldek pártjának támogatásával induló Alexander Van der Bellen volt pártelnök, Andreas Khol, az osztrák parlament egykori elnöke, aki az Osztrák Néppárt (ÖVP) államfőjelöltje, Rudolf Hundstorfer leköszönő szociális miniszter, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelöltje és végül az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egyik fő ideológusa, Norbert Hofer saját közlésük szerint összegyűjtötték az induláshoz szükséges szavazatokat.

Robert Marschall, az unió-szekptikus EU-Austrittspartei für Österreich elnevezésű (EUAUS) párt frakcióvezetője, a wien-konkret portál tulajdonosa is jelezte indulási szándékát, de nem árulta el, hány aláírást gyűjtött.

Richard Lugner osztrák építési vállalkozó saját bevallása szerint nagyjából ötezer aláírást tudott most leadni, és reméli, hogy kihasználva a pár napos türelmi időt, keddig összegyűjti az indulásához szükséges mennyiséget.

Az előzetes adatok szerint áprilisban 6,4 millió szavazásra jogosult járulhat az urnák elé, vagyis 3700-zal többen, mint a 2013-as országgyűlési választásokon. Az államfőválasztáson körülbelül 41 ezer külföldön élő ausztriai állampolgár adhatja majd le voksát.

Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és egyszer újítható meg. A szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta Ausztria államfője, hivatali ideje 2016. július 8-án jár le. Mivel már másodjára tölti be ezt a tisztséget, nem indulhat újra a posztért.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.