Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Drámai helyzet alakult ki a török-szír határon, miután az orosz légi haderő segítségével a szír kormányerők körbezárták Aleppót, és menekültek tízezrei indultak meg a határ felé. Merkel hétfőn Ankarában tárgyalt, a török külügyminiszter kedden Magyarországra jön.
70-80 ezer ember is útra kelhet Aleppo városából, miután a szíriai Aszad elnök szárazföldi csapatai orosz és iráni segítséggel elvágták a szunnita felkelők utánpótlási vonalait, és vélhetően nemsokára visszafoglalhatják Szíria egykori gazdasági fővárosa felett az irányítást.
A szír kormányerők előretörése szimbolikus: Aleppo – Homszhoz hasonlóan – már rég romhalmazzá vált, az egykor működő üzemek nem termelnek, a még el nem menekült lakók pedig többek közt abban a hotelben húzzák meg maguk, ahol Agatha Christie egykor a Gyilkosság az Orient Expresszen című regényét írta.
Így bombáznak az oroszok
A menekültáradatot a bombázások és Aleppo várható bekerítése váltotta ki. A kormányerők hétfőn elfoglalták az Aleppótól északra fekvő Kfín és Kafeen településeket, és nemcsak Aleppótól vannak karnyújtásnyira, hanem a szír-török határtól is, amely mintegy 25 km-re van a várostól. Az orosz bombázásokról a török villámlátogatáson lévő Angela Merkel német kancellár is azt mondta, hogy azonnal le kell azokat állíttatni.
Ezek nem hasonlíthatóak például az amerikaiak által követett célzott akciókhoz, az Orvosok Határok Nélkül képviselői is például arról számoltak be, hogy az általuk működtetett intézményeket érte bombatámadás. Bár egészen friss adatok nincsenek, a hétvégén több tucat civil áldozata volt az Aleppo tartományban végbevitt bombázásoknak. Katonai szakértők azt sem zárják ki, ha befejeződik a város bekerítése, olyan kiéheztetési stratégia kezdődhet, amelyet Madaja városánál láthattunk, ahol csontsoványra fogyott gyerekek, a legyengültségtől mozogni alig tudó helybéliek szerepeltek a hírekben.
Eközben az úton lévő menekültek a török határra, a Kilis városánál lévő határátkelőhöz mennek, jellemzően gyalogosan, és zárt határokkal találják szemben magukat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) törökországi képviselője a hvg.hu-nak ezt annyiban árnyalta, hogy a határállomás nincs teljesen lezárva: azoknak nyitva van, akiknek segítség kell, ahogy ő fogalmaz, a sebesülteknek, az egészségügyi ellátásra szorulóknak, betegeknek.
Kezelhetetlen tömeg
Kilis a szír polgárháború előtt egy százezres lélekszámú délkelet-anatóliai város volt a török-szír határon a török oldalon. A város környékén jelenleg kb. 120 ezer szír él, közülük csak 34 ezren vannak táborban – a török lakosság már most úgy érzi, hogy nem is török, hanem szír városban élnek. Ha ehhez még 70 ezer menekült érkezik, a jelenleg még békésnek mondható együttélés pillanatokon belül felborulhat. Pedig a magas munkanélküliség és a nélkülözők nagy száma a menekültek nélkül is és jellemző volt a régióra. Az elmúlt két-három évben, mióta megindult a népvándorlás, az ingatlan- és albérletárak is a magasba szöktek.
A helyszínen civil szervezetek segítenek, a menekültek kisebbik része pedig sátortáborokban tudja meghúzni magát. Mevlüt Cavosuglu török külügyminiszter azt nyilatkozta, eddig 5000 embert fogadtak be, és még 50-55 ezret várnak, hogy a határhoz érkezzen. Törökország Merkel ankarai látogatása után megerősítette a tavaly novemberben elfogadott egyezményt, amely szerint az ország felveszi a menekülteket, cserébe kap hárommilliárd eurót az ellátás javítására. Jelenleg Szíria felől a határátkelőhelyek zárva vannak, hiány van élelmiszerből, vízből, nincs tisztálkodási lehetőség, éjszakára a hőmérséklet eléri a fagypontot.
Törökország eddig 2,7 millió regisztrált menekültet fogadott be, akiknek csak egy része lakik menekülttáborban, sokuk gyakorlatilag köztereken húzza meg magát, egy részük pedig egyre nehezített útvonalon próbál eljutni az EU-ba.
Jön Aszad éve?
Mióta Törökország tavaly november végén lelőtt egy orosz gépet, Putyin sokkal intenzívebben támadja a szunnita felkelők által ellenőrzött területeket, az Iszlám Állammal pedig szinte egyedül az USA-vezette koalíció harcol. Nagyot változott a világ: míg tavaly őszig még az volt a kérdés, Aszad mikor adja meg magát, az oroszok belépésével megváltoztak az erőviszonyok, és Aszad Hezbollahhal, iráni csapatokkal és az orosz légi segítséggel együtt ma már Aleppo visszafoglalására készül, utána pedig Idlib következik.
A mostani áttörést az hozta meg, hogy a kormányerők átvágták az Azaz folyosónak nevezett sávot, amely összekötötte Törökországot Aleppóval, és ezzel fenntartották az utánpótlást. Ez egyes szakértők szerint azzal fog járni, hogy a fegyverszállítmányok kerülővel, Idliben keresztül jutnak el az Aszad-ellenes erőkig. Mivel Idlib jelenleg az iszlamista ellenzéki erők kezén van, az oroszok Aszad segítésével az iszlamistákat juttathatják fegyverekhez. A szunnita felkelők pedig hiába várnak eddigi támogatóik segítségére, az USA az elnökválasztásig már biztos nem mászik bele az eddig is visszafogottan kezelt szír konfliktusba – így 2016 minden bizonnyal Aszad éve lesz.
